Chloé Zhao történelmet írt a 2021-es Oscar-díjátadón, de szülőhazájában egy régebbi interjúja miatt „Kína büszkeségének” diadalát agyonhallgatták.

Chloé Zhao történelmet írt az Oscar-díj átadáson

Chloé Zhao kapta a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat, és filmjét, a magasan esélyesnek kikiáltott A nomádok földjént választották a Filmakadémia tagjai 2020 legjobb filmjének. Zhao lett az első kínai, az első színesbőrű nő és a második női rendező, aki elnyerte a legnagyobb filmes elismerést, írja a The Washington Post

De Kínában mintha tudomást sem vettek volna a hatalmas, történelmi sikerről: a győzelméről szóló híreket törölték a kínai internetről, őt magát pedig hazaárulással vádolták meg.

chloe zhao oscar dij kina
Chloé Zhao és az Oscar-díj / Fotó: Chris Pizzello/AFP/Getty Images

„Miért törli a Weibo a Chloé Zhaóról szóló híreket? Mi történt? Minden róla szóló bejegyzést cenzúráznak” – csodálkozott az egyik felhasználó a kínai közösségi oldalon. Egy másik felhasználó furcsállotta, hogy Zhao győzelme nincs a legtöbbet keresett témák között, amely listát szintén gyakran manipulálja az oldal. Valaki azt írta, hogy az egyetlen Oscarral kapcsolatos tartalom, amelyet a neten talát, az egyik tehetségkutató műsorban szerepelt Oscar Wang nevű énekesről szól.

Kapcsolódó cikk

A Douban fórumról törölték a videókat, amikor Zhao átveszi a díjat és elmondja a köszönőbeszédet. A WeChaten lehetett posztolni a győzelméről, de a cikkeket ott is törölték. A ceremóniáról nagyon kevés szó esett a kínai médiában, a két legnagyobb állami tulajdonú lap sem számolt be a sikerről.

A szintén állami tulajdonban lévő bulvárlap, a Global Times főszerkesztője gratulált Zhaónak a díjhoz az országban nem elérhető Twitteren. Megemlítette ugyanakkor, hogy Kína és az Egyesült Államok között érzékelhető feszültség még bajt hozhat a fejére. 

A kínai vezetés egyre inkább konfrontálódik az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel. 2003 óta most először nem közvetítette a kínai közszolgálati televízió az Oscar-gálát, sőt, központi utasításban kiadták a sajtóorgánumoknak, hogy ne is tulajdonítsanak nagy jelentőséget a filmipar legnevesebb díjátadójának. Így az évről évre egyre alacsonyabb nézettséget produkáló showműsor 1,4 milliárd potenciális nézőt vesztett.

Sem az internet, sem Kína nem felejt

A bojkott egyik oka lehet Anders Hammer Do Not Split című dokumentumfilmje, amely a 2019-es hongkongi tüntetések történetét mutatja be. A másik ok pedig a Zhao körüli ellentmondások. Még márciusban, amikor az első nemzetközi sikereket érte el A nomádok földje, „Kína büszkeségeként” emlegette a kínai média a rendezőt, és április végére tűzték ki a film bemutatóját az országban.

De aztán az internetezők előszedtek egy 2013-as interjút, amelyben Zhao azt találta nyilatkozni, hogy „Kínában mindenütt csak a hazudozás megy”. A dicshimnuszokat zengő írásokat mind eltávolították a világhálóról, az országos mozipremiert pedig törölték. Tavaly hasonló elbánást kapott az online térben Fang Fang, aki Vuhanból, a koronavírus első gócpontjából tudósította a világot. 

A 39 éves rendező Pekingben született, de Nagy-Britanniában, majd az Egyesült Államokban tanult. Köszönőbeszédében szeretettel említette meg, hogy Kínában nőtt fel. Visszaemlékezett arra, hogy édesapjával rengeteg kínai verset tanult, majd mandarin nyelven fel is idézett néhány sort. 

Idén rengeteg, több mint kilencven nevezés érkezett a nemzetközi filmek kategóriájában, érdekesség, hogy Kína egy hongkongi rendező filmjével nevezett. A kínai filmipar a tavalyi év során igyekezett felzárkózni Hollywoodhoz, egyelőre azonban még látványos propagandafilmek készítésében jeleskednek.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet