Oláh Norbert festőművész: „Egy művész ne szorgalmas legyen, hanem megszállott”
Kiváltható-e a tehetség elegendő gyakorlással? Miként érhető el az alkotói katarzis? Menekülés vagy szabadulás? Mi vár a művészre Józsefváros falain kívül?
Kiváltható-e a tehetség elegendő gyakorlással? Miként érhető el az alkotói katarzis? Menekülés vagy szabadulás? Mi vár a művészre Józsefváros falain kívül?
„A helyszínválasztás nyílt hatalomkritika” – hangzott el a kurátori szövegben.
“Kakukk legyek, ha két forintnál ad valaki ezért a szarért”, mondja Mucsi Wahorn Andrásnak.
Oláh Norbert Gruber Béla-díjas festőművész Tűzfalak című kiállítása a végéhez közeledik. Oláh filcművei különös korrajzok napjaink Budapestjéről. Egyszerre idegenítenek el és húznak közel olyan felületek művészi megközelítéséből, amik mellett nap mint nap sétálunk el.
A kopár tűzfalak az utóbbi évtizedekben alternatív vásznat képezve nyújtanak felületet a művészeknek – a világ minden pontján találkozhatunk graffitikkel díszített darabokkal. Pár éve Budapesten is fel-felbukkan ez a fajta street art. De mi történik, ha kifordítjuk ezt a jelenséget és a csupasz tűzfalakat helyezzük a vászonra? Erre a kérdésre ad választ a Gruber Béla-díjas Oláh Norbert Tűzfalak című kiállítása a Kahan Art Space-ben.
Oláh Norbert festőművészt egyenesen rabul ejtette saját élettere. Az alkotó Budapest VIII. kerületének lakója, amelyről legendák, anekdoták áradnak a téglák rései között. Tűzfalak című kiállítása izgalmasnak ígérkezik.
Az idei alkalom már csak azért is ünnepélyes, mert mérföldkövet képez a művészet iránt érdeklődő közönség és a fiatal kortárs, képzőművészek közti gyümölcsöző együttműködés terén. Elindult a Latarka kortárs művészeti vásár.
Minden ember északnak tart, célirányosan előre? Hátunk mögött mindig dél van, ahová soha ne nézzünk vissza? Ferencz Mónika debütkötete, a Hátam mögött dél idén jelent meg, és ennek apropóján beszélgettünk többek között a könyv szerkesztési módjairól, elsőkötetesek kényszereiről, gyermekkorról és pályaválasztásról is.
Mint ahogyan tavaly, idén is izgalmas programokkal várja a ContextUs a Bánkitó Fesztivál népét. 2017-ben a korrupcióra, elnyomásra fűzték fel a szervezők a koncepciót. Mutatjuk, hol találkozhattok velünk.
Interaktív színházi projekttel, B. Zetas Péter és Jónás Tamás verseinek feldolgozásával és Sárközi László költészetének megvitatásával zárult a Homo Ludens Project Jégtörő projektje a Patyolatban, amely az előítéletek mérséklésére, a konfliktushelyzetek mérséklésére és egymás megértésére, elfogadására irányult.
Április 8-án ünnepeltük a Nemzetközi Romanapot, majd április 11-én a Magyar Költészet Napját. Ennek apropójából és a két esemény előtt tisztelegve, a ContextUs két közéleti szereplőt és két művészt kért fel a romarhyme megvalósítására.
Nemsokára belelépünk április 8-ba, a Nemzetközi Roma-nap hivatalos dátumába. Azonban a szegedi kötődésű Homo Ludens Projekt utolsó projektje, a Jégtörő is a nyakunkon van.
Érdekes és feledhetetlen kiállításnak ad otthont január 30-tól a budapesti ArtBázis. A kiállítás megnyitóját egy rendhagyó filmvetítés követi majd.
Hogy lesz egy kertészmérnöknek készülő emberből fotográfus? Kivándorol a dániai Népfőiskolára, majd utána folyamatosan csak a fotózás, kiállítások veszik körül? Tóth Illéssel beszélgettünk, aki górcső alá vette a Facebook-függőséget, amelyet – valljuk be –, mindannyian tapasztaljuk.
Oláh Norbert festő 26 évesen megkapta a Gruber-Béla díjat festőművészeti munkájáért, legutóbb a Roma Büszkeség Napja 1956-os forradalmár pólóit tervezte, és még számos projekten dolgozik. Eddigi pályájáról, sikereiről, küzdelmeiről beszélgettünk vele.
Lépj ki a megszokott világodból egy estére, és lépj be Oláh Norbert Epres-kerti vízióinak teátrumába!
Már rég elstartolt az Így dicsérjük Erószt nevű programsorozat a Rombusz Műhelyben. Előtte azonban Merényi Dávid és Dóra Ádám kiállítását tekinthettük meg, amelynek címe Egy hely atomoszférája. Ennek apropójaként kérdeztük meg a két festőt, többek között a közös munka, megismerkedésük, jövőjük és természetesen a Rombusz-kiállításuk után érdeklődtünk.
A Rombusz Műhely ugyan csak november vége óta üzemel, azóta teljes erőbedobással. Ezt mi sem reprezentálja jobban, mint az a tény, hogy a változatos irodalmi programok után már a harmadik kiállításmegnyitón is túl vannak.
A Rombusz Műhely, mint tudjuk, az irodalomnak, képző- és iparművészetnek és a színházi előadásoknak ad otthont. Ám mi van akkor, ha az előbbi kettőt egy tető alá hozzuk? Bogdán “Amigo” János estéjén ezt élhettük át.