Bele sem gondolunk, naponta milyen irdatlan mennyiségű digitális adat keletkezik csak a közösségi platformokon, amelyeket valahol tárolni kell. Vajon mennyire végesek ezek a kapacitások?

Mennyi digitális adatot termelünk és hol tárolunk ennyi információt?

Őseink 40-45 ezer éve barlangrajzok formájában kezdték el megörökíteni az információkat. Az emberiség fejlődésével aztán egyre több és részletesebb tudás tárolását kellett megoldani. A folyamat két jelentős mérföldköve a papírkészítés és a nyomtatás feltalálása Kínában, ahol már i. e. 600-900 között készültek nyomtatott könyvek. Onnantól egy évezreden át az egész világon könyvekben tároltuk az információkat, írja a The Conversation

Az elmúlt 150 évben azonban a technológia többet fejlődött, mint az előző 2000 év során. Az 1940-50-es években történt az emberiség egyik legfontosabb fejlődési áttörése, a digitalizáció megjelenése a tranzisztor és az integrált áramkör feltalálásának köszönhetően .

Digitalis Adattarolas Digitali Forradalom
Itt Tárolják A Facebook-Posztjainkat / Fotó: Shutterstock / Mkfilm

Az elmúlt 50 évben sosem látott technológiai fejlődés vette kezdetét a számítógépek kapacitásának bővülésével, a vezeték nélküli technológiák, az internet és a mesterséges intelligencia elterjedésével, amelyek révén a mobilkommunikáció, a közlekedés, a genetikai, az orvostudomány és az űrkutatás fejlődése sosem látott sebességre kapcsolhatott. Ennek következtében ma már néhány eszköz és elektromos áram segítségével szinte bárhonnan – digitális nomádként vagy távmunkásként – dolgozhatunk.

Csak termeljük a biteket

A digitális adattárolás megjelenése nagyban támogatta a fejlődést. Az áttörés 1996-ban következett be, amikor már olcsóbban lehetett digitális módon tárolni az információkat, mint papíralapon. Azt hihetnénk, hogy a környezet szempontjából a digitális adattárolás, mint például a Spotify-on történő zenehallgatás kevésbé káros, mintha hagyományos bakelitlemezen adnák ki a zenéket, ám ez egy kutatás szerint nem így van.

A digitális adattárolás számos formája ismert: létezik mágneses (hdd), optikai lemez (cd, dvd, blue-ray) és félvezető memória (flash drive), és mindegyiknek megvan a maga sajátos felhasználási területe – az optikai lemezeket például filmek tárolására használjuk. A digitális adattárolás minden típusa ugyanazon az elven működik. Az információt bármilyen átállítható fizikai állapotú hordozón tárolhatjuk, a bináris rendszerben nullák és egyesek formájában, vagyis bitekben.

Kapcsolódó cikk

A digitális kultúra mára életünk minden részét áthatja, és az információk mennyiségi növekedése megállíthatatlan. Naponta 500 millió Twitter-bejegyzést és közel 300 milliárd emailt írunk, a Facebookon 4 millió gigabájt új információt generálunk, és 720 ezer órányi új tartalmat töltünk fel a YouTube-ra. 

2018-ban 33 zettabájt vagyis 33 trillió gigabájt új információ keletkezett az egész világon. 2020-ban már 59 ZB-ot generáltunk, 2025-ben pedig már 175 ZB adatot fogunk termelni az előrejelzések szerint, ami éves szinten több mint 60%-os növekedést jelent.

A megnövekvő információmennyiség tárolása rengeteg energiát felemészt

A digitális információk döntő részét háromféle tárolóhelyen őrzik. Az egyik a végpont, ami a felhasználók eszközeit (számítógép, okostelefon, stb.) jelenti. A második tárhelytípus a cellatornyok, az intézmények (állami hivatalok, bankok, üzemek, stb.) szerverei. A legtöbb információt ma már a harmadik fajta nagy adatközpontokban, a hagyományos adatszervereken és a felhőalapú tárhelyeken tároljuk.

Ma körülbelül 600 ilyen nagy kiterjedésű adatközpont létezik a világon, döntő részük az Egyesült Államokban, Kínában és a fejlett országokban. A két legnagyobb kiterjedésű központ a kínai Telecom Data Centre és a Nevada államban található The Citadel. 

Kétévente legalább száz ilyen hatalmas adatközpontot kellene építeni, hogy a tárhelykapacitás lépést tarthasson a keletkező információk mennyiségével. 150 év múlva, ha éves szinten 50%-os növekedési ütemmel számolunk, az eltárolandó bitek mennyisége meg fogja haladni a Földön megtalálható összes atom mennyiségét. 

110 év múlva csak a digitális információk tárolására fogunk annyi energiát elhasználni, mint amennyi a mai teljes fogyasztásunk. Vajon a digitális információk tárolásának rohamosan növekvő energiaigényét figyelembe vették a klímasemlegesség kitűzésekor?

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

kovacs andras origo ujsagiro tavozas oka

Hatalmas lejtmenet az Origónál, Kovács András is távozik

Tizenegy év után távozik Kovács András, az Origo egyik legismertebb, korábban rágalmazásért elítélt, állami díjas munkatársa. Információink szerint sokan hagyták el vagy kényszerültek távozni a Fidesz-közeli sajtóterméktől, ahol jelentős távozási és elbocsátási hullám zajlik.