Mennyi digitális adatot termelünk és hol tárolunk ennyi információt?
Őseink 40-45 ezer éve barlangrajzok formájában kezdték el megörökíteni az információkat. Az emberiség fejlődésével aztán egyre több és részletesebb tudás tárolását kellett megoldani. A folyamat két jelentős mérföldköve a papírkészítés és a nyomtatás feltalálása Kínában, ahol már i. e. 600-900 között készültek nyomtatott könyvek. Onnantól egy évezreden át az egész világon könyvekben tároltuk az információkat, írja a The Conversation.
Az elmúlt 150 évben azonban a technológia többet fejlődött, mint az előző 2000 év során. Az 1940-50-es években történt az emberiség egyik legfontosabb fejlődési áttörése, a digitalizáció megjelenése a tranzisztor és az integrált áramkör feltalálásának köszönhetően .
Az elmúlt 50 évben sosem látott technológiai fejlődés vette kezdetét a számítógépek kapacitásának bővülésével, a vezeték nélküli technológiák, az internet és a mesterséges intelligencia elterjedésével, amelyek révén a mobilkommunikáció, a közlekedés, a genetikai, az orvostudomány és az űrkutatás fejlődése sosem látott sebességre kapcsolhatott. Ennek következtében ma már néhány eszköz és elektromos áram segítségével szinte bárhonnan – digitális nomádként vagy távmunkásként – dolgozhatunk.
Csak termeljük a biteket
A digitális adattárolás megjelenése nagyban támogatta a fejlődést. Az áttörés 1996-ban következett be, amikor már olcsóbban lehetett digitális módon tárolni az információkat, mint papíralapon. Azt hihetnénk, hogy a környezet szempontjából a digitális adattárolás, mint például a Spotify-on történő zenehallgatás kevésbé káros, mintha hagyományos bakelitlemezen adnák ki a zenéket, ám ez egy kutatás szerint nem így van.
A digitális adattárolás számos formája ismert: létezik mágneses (hdd), optikai lemez (cd, dvd, blue-ray) és félvezető memória (flash drive), és mindegyiknek megvan a maga sajátos felhasználási területe – az optikai lemezeket például filmek tárolására használjuk. A digitális adattárolás minden típusa ugyanazon az elven működik. Az információt bármilyen átállítható fizikai állapotú hordozón tárolhatjuk, a bináris rendszerben nullák és egyesek formájában, vagyis bitekben.
Digitális archívum őrzi meg a Black Lives Matter mozgalomhoz kapcsolódó street artokat
Egy egyetemi kutatócsapat megörökíti a BLM mozgalom ihlette városi falfestményeket.
Kapcsolódó cikk
A digitális kultúra mára életünk minden részét áthatja, és az információk mennyiségi növekedése megállíthatatlan. Naponta 500 millió Twitter-bejegyzést és közel 300 milliárd emailt írunk, a Facebookon 4 millió gigabájt új információt generálunk, és 720 ezer órányi új tartalmat töltünk fel a YouTube-ra.
2018-ban 33 zettabájt vagyis 33 trillió gigabájt új információ keletkezett az egész világon. 2020-ban már 59 ZB-ot generáltunk, 2025-ben pedig már 175 ZB adatot fogunk termelni az előrejelzések szerint, ami éves szinten több mint 60%-os növekedést jelent.
A megnövekvő információmennyiség tárolása rengeteg energiát felemészt
A digitális információk döntő részét háromféle tárolóhelyen őrzik. Az egyik a végpont, ami a felhasználók eszközeit (számítógép, okostelefon, stb.) jelenti. A második tárhelytípus a cellatornyok, az intézmények (állami hivatalok, bankok, üzemek, stb.) szerverei. A legtöbb információt ma már a harmadik fajta nagy adatközpontokban, a hagyományos adatszervereken és a felhőalapú tárhelyeken tároljuk.
Ma körülbelül 600 ilyen nagy kiterjedésű adatközpont létezik a világon, döntő részük az Egyesült Államokban, Kínában és a fejlett országokban. A két legnagyobb kiterjedésű központ a kínai Telecom Data Centre és a Nevada államban található The Citadel.
Kétévente legalább száz ilyen hatalmas adatközpontot kellene építeni, hogy a tárhelykapacitás lépést tarthasson a keletkező információk mennyiségével. 150 év múlva, ha éves szinten 50%-os növekedési ütemmel számolunk, az eltárolandó bitek mennyisége meg fogja haladni a Földön megtalálható összes atom mennyiségét.
110 év múlva csak a digitális információk tárolására fogunk annyi energiát elhasználni, mint amennyi a mai teljes fogyasztásunk. Vajon a digitális információk tárolásának rohamosan növekvő energiaigényét figyelembe vették a klímasemlegesség kitűzésekor?
Az NFT-művészet nagy kérdése: digitális tokenekkel helyettesíthető egy Banksy-kép?
A nem helyettesíthető tokent nem akaszthatjuk ki a falra.
