Egy 45 ezer éves varacskos disznó a világ legrégebbi állatábrázolása

Az Indonéziához tartozó Celebesz szigete igazi paradicsom az őskort kutató régészek számára, ugyanis a legősibb, állatot ábrázoló barlangrajza bukkantak ott.

Már nem Európában találhatóak a legrégebbi barlangrajzok

Az indonéziai Celebesz (vagy Szulavézi) szigetén fedezték fel a világ – jelen ismereteink szerint – legkorábban készült állatábrázolását, írja a CNN

Oskori Varacskos Diszno Indonezia

A legalább 45 500 évesnek becsült barlangrajz egy teljes egészében kivehető okkervörös festékkel megrajzolt varacskos disznót ábrázol, amely feltehetően három másik – csak töredékesen kivehető – fajtársát nézi. A nagyjából 2×1 méteres téglalapba foglalható állatrajz fején látható jellegzetes hegyes kinövések miatt feltételezik a tudósok, hogy varacskos disznót ábrázolt az őskori alkotó. Ezt az a tény is megerősíti, hogy a varacskos disznó ma is gyakori állat Indonéziában, háziasították is.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Számos, régészeti szempontból izgalmas mészkőbarlang található a környéken, amelyhez több fontos feltárás is kapcsolódik. 2019 végén szintén itt tárták fel a világ legkorábbi vadászjelenet-ábrászolását, amely 43 900 éve készült. Ugyanez a régészekből álló csapat fedezte fel 2014-ben a 40 000 éves emberi kézlenyomatokat, amilyeneket a híres altamirai barlangban is találtak. 

Mostanáig a tudósok a 40 ezer éves európai absztrakt szimbólumokat tartották a világ legelső barlangrajzainak. A bonyolultabb alakok ábrázolása pedig 35 ezer éve jelent meg lovak és egyéb állatok megörökítésével. A mai Németország területén talált „oroszlánember”, egy oroszlánfejű emberalak 30 cm-es szobra és egy mamutagyarból faragott Vénusz-szobrocska számítanak jelenleg a legkorábbi művészeti emberábrázolásnak Európában a maguk 40 000 évével.

A mostani indonéziai felfedezés azonban azt a régóta elfogadott ismeretet döntötte meg, hogy a művészeti kifejezésmód – és az ehhez kapcsolódó fejlődési ugrás – Európában kezdődött. Az indonéz leletek tehát egészen új megvilágításba helyezik az emberiség őstörténetét.

„Most már úgy véljük, hogy az ábrázolás képessége már azelőtt megjelent, mielőtt a Homo sapiens Afrikából Európába és Ázsiába vándorolt volna több, mint 60 ezer évvel ezelőtt. Az is lehetséges, hogy egymástól függetlenül alakult ki a föld különböző részein” – oszlatta el az Európa-központú elméletet Maxime Aubert régész, az ausztrál Griffith Egyetem docense, a Science Advances-ben az indonéz felfedezésről szóló tanulmány egyik szerzője.

Lesz még onnan, ahonnan a varacskos disznó jött, főleg, ha barlangrajz

Az eddig ismert legkorábbi ábrázolás egy 77 000 éves kettős keresztre emlékeztető jel Dél-Afrikából. Ennél korábbi művészeti alkotás sem Európában, sem Ázsiában nem került elő még.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

A kormeghatározással foglalkozó Aubert elmondta, hogy az őskori falfestmények korát rendkívül nehéz megállapítani, de bizonyos esetben a mészkőbarlangok falán a radioaktív bomlástermékek segítségével lehetséges a meghatározásuk. Így történt a celebeszi barlangrajz esetében is: az eredmény azt jelzi, hogy a varacskos disznókat legalább 45 500 éve festették, de ennél sokkal régebben is készülhettek. 

A régészcsapat arra számít, hogy az eddigi kelet-indonéziai feltárásaik nyomán előkerült barlangrajzokról kiderülhet a kormeghatározás során, hogy még korábban, akár 65 ezer évvel ezelőtt készültek. A barlangrajzokat készítő emberekről viszont egyelőre keveset tudunk. A Homo sapiens 60-70 000 évvel ezelőtt érkezett meg Dél-Kelet Ázsiába.

A wallaceai (a Borneó és Ausztrália közötti szigetvilág területe) tengerszorosokon vízi járművekkel keltek át őseink Ausztráliába 65 000 évvel ezelőtt. Ezt a területet még alig tártuk fel, az eddig előkerült leletek pedig sokkal későbbi korokból származnak

– jelezte Aubert, merrefelé lesz érdemes folytatni a munkát a jövőben további rekorder felfedezések reményében.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

A kutatók elmondták, ez a felfedezés is bizonyítja, milyen kiemelkedő jelentőségűek az indonéz őskori falfestmények, mert segítenek megérteni a művészet kialakulását és az őskori emberek életében betöltött szerepét. 

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból