A kamaszlányok partnerkapcsolataiban is ugyanúgy jelen van az erőszak. A globális szervezetek az egész társadalmat érintő edukációs kampányt sürgetnek.

Nők helyzete a világban a járvány alatt

A nők helyzete a világban korántsem rózsás. Négyből egy nőt már bántalmazott fizikailag vagy szexuálisan a férje vagy férfi partnere, derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a globális felméréséből. A nők elleni erőszakról készített eddigi legátfogóbb elemzésben 161 ország 2000-2018 közötti adatait elemezték. Tehát az ezekből levont megállapítások még nem is tükrözik a koronavírus-járvány miatti szigorításokból adódó romló számokat, írja a The Guardian.

Nok Helyzete A Vilagban Nok Elleni Eroszak Who
Férfiak Tüntetnek Rómában A Nők Elleni Erőszak Ellen 2021. Március 6-Án / Fotó: La Repubblica

Tavaly az ENSZ becslése szerint csak a járványügyi szigorítások következtében további 15 millió nők ellen elkövetett bántalmazás történt világszerte, ahogy ezt Nicole Kidman színésznő, az ENSZ jószolgálati nagykövete is megerősítette. A probléma olyan súlyos, hogy a TikTokon sajátos kézjellel értesítik a külvilágot problémájukról az érintett nők. 

Kapcsolódó cikk

A nők elleni erőszak már a legfiatalabb, 15-19 éves korosztályban is erősen jelen van. A 30-39 éves nők szenvedik el a legmagasabb arányban: 28%-ukat bántalmazta már a partnere. Ha az idegen férfiak által elkövetett erőszakot is beleszámítjuk, akkor a 15 évesnél idősebb nők harmadát érintette már valamilyen formában a fizikai vagy szexuális erőszak. A WHO felmérése szintén nem érintette az online vagy szexuális zaklatást, amelyek figyelembe vétele jelentősen tovább emelné az arányokat. 

A jelentés szerint a közepes és alacsony jövedelmi szinttel rendelkező dél-ázsiai és szubszaharai afrikai országokban, például Nigériában, a leginkább jellemző (33-35%) a nők elleni erőszak. A statisztikák szerint Dél- és Kelet-Európában, valamint Kelet-Ázsiában vannak a leginkább biztonságban a nők (16-20%) partnerük mellett.

Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója szerint a nők elleni erőszakot nem lehet a Covid-19-hez hasonlóan egy oltással kiirtani, ezért a kormányok, közösségek és az egyének részéről is mélyreható cselekvésre van szükség. 

Dr. Claudia García-Moreno, a WHO nők elleni erőszak programjának vezetője szerint felmérésüknek ébresztőt kellene fújnia a kormányok fülébe a helyzet tarthatatlansága miatt.

Sürgősen tenni kell az ellen, hogy megbélyegezzék az erőszakot elszenvedő nőket. Segítő szakembereket kell képezni, akik együttérzően képesek kommunikálni velük, és le kell végre bontani a nemek közötti egyenlőtlenségeket

– jelentette ki. Elisabeth Moss, A láthatatlan ember sztárja tavaly szintén arról beszélt, miért kell túllépni az áldozathibáztató nézeteken

Többletforráshoz jutnak a civil szervezetek

García-Moreno az egyik legfontosabb feladatként az iskolák biztonságossá tételét jelölte meg, mert sok országban még ez is probléma. A nevelésre is nagy hangsúlyt kell fektetni: egyrészt az átfogó szexuális felvilágosítás fontosságát emelte ki, majd pedig hogy azt is meg kell tanítani a fiataloknak, hogyan lehet egyenlőségen és kölcsönös tiszteleten alapuló egészséges partnerkapcsolatot kialakítani. Hangsúlyozta: a nők elleni erőszakot társadalmi problémaként kell kezelni, és a megoldásba be kell vonni a férfiakat és a fiúgyerekeket is. 

Anthony Davis, a Plan International gyermekekkel foglalkozó jótékonysági szervezet tanácsadója a fentiekkel egyetértésben kijelentette, hogy a nők elleni erőszak csak a tünete és következménye a felszámolandó nemek közötti egyenlőtlenségeknek.

Fontos, hogy megértsük a férfiak és a fiúk álláspontját, miért gondolkodnak úgy, ahogyan, és hogy hosszútávon eloszlassuk a berögződött hiedelmeiket. Emellett támogatnunk kell a lányok és nők szerepvállalását, kiteljesedését

– tette hozzá. 

A nők elleni erőszak kezelésére fordított összegek az utóbbi öt évben jelentősen emelkedtek: míg 2016-ban még csak 121 millió dollárt, 2019-ben már 449 millió dollárt fordított az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága elsősorban európai uniós programok révén a probléma megoldására. 

García-Moreno szerint azonban ez még mindig csak aprópénz a jelenség előfordulásához képest. Ezért az ENSZ Nőjogi Bizottsága civil szervezetek, kormánytisztviselők és üzletemberek segítségével összeállított egy olyan költségvetés-tervezetet, amely 50%-kal több forrást nyújt a női jogokkal és a nők elleni erőszakkal foglalkozó szervezetek támogatására az elkövetkezendő öt évben. Az elképzeléseket még ebben a hónapban ismertetik a bizottság Egyenlőség generációja fórumán. 

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

idojaras elorejelzes 2024 aprilis sarkvideki hideg

Érkezik az év hidegfrontja, hó is eshet

Sarkvidéki hideg zúdul az afrikai melegre, jövő hétfőről keddre helyenként 25 fokot zuhanhat a hőmérséklet, és komoly viharok alakulhatnak ki, a hegyekben havazás sem kizárt.

nyugdijkorhatar 2024 nyugdij nyugdijas nyugdij utalas 2024

Tényleg csak 70 évesen mehetünk nyugdíjba? Itt a nyugdíjszakártő válasza

A világ egyik nagy vagyonkezelő cége arra figyelmeztette a munkavállalókat, hogy ne számítsanak arra, hogy kényelmesen nyugdíjba tudnak vonulni a hatvanas éveikben, hanem meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt akár 70 évre, mert az emberek sokkal tovább élnek, mint korábban, és kevesebb fiatal kép be a munkaerőpiacra.