Legmagasabb szinten zenélt
Bergendy István a magyar zenei világ szó szerint legszínesebb egyéniségei közé tartozott. Ez egyben vonatkozott zenei világára, ami a klasszikustól, a diszkón át, a popon keresztül magában foglalta a bluest, a jazzt vagy később éppen az acid hangzást. De ez nagy részben annak a formációnak volt köszönhető, amit ő mindig is büszkén vállalt. A Bergendy együttes, zenekar legmagasabb színvonalon tudta kísérni a szalontáncokat vagy rockénekeseket is.
Színes egyéniségének másik ismertetőjegye a megjelenése volt: hogy kitűnjön a zeneipar énekesei, művészei közül haját leborotválta, és különböző színű ruhákban lépett fel.
Legendás slágerek fűződnek nevéhez
A Liszt Ferenc-díjas zenész Bergendy István Szolnokon született 1939. október 8-án, és nem zenésznek, hanem autómérnöknek készült. Ez a kettősség másban is megmutatkozott nála.
Bergendy együttes - Hadd főzzek ma magamnak! -1976
Bergendy együttes 1976 TabánDalszöveg:R. ||: Hadd főzzek ma magamnak! :||Subidubi-subivá, subidubi-subiduvá.1. Életemben annyi mindent megettem,Hagytam, mind...
Bár később a szaxofon lett az egyik fő hangszere, elsőként harmonikán kezdett tanulni.
Bár a klasszikus zene alapjaiban meghatározta zenei pályafutásának kezdetét (a Műegyetemen szimfonikus zenekarában játszott), élete jelentős részét a szórakoztató-, a könnyűzene, a társasági zene világában töltötte.
Ebben érezte jól magát. Testvérével, Péterrel már az egyetemen, 1958-ban megalapította a Bergendy zenekart ősformációját. Csúcsidőszakuk a hetvenes évek első felére tehető, amikor Demjén Ferenc (basszusgitár, ének, szövegíró) és Laczin Norbert (billentyűs hangszerek, zeneszerző) csatlakozásával a zenekar országszerte népszerűvé váltak. Olyan slágerek fűződtek a nevükhöz, mint a Jöjj vissza, Vándor, a Sajtból van a hold, a Darabokra törted a szívem vagy az Iskoltatáska.
Nehezen viselte Demjén kiválását
Büszkék voltak arra, hogy ha felléptek, mindig élőben játszottak. A zenekar azt követően vált igazán szalonzenekarrá, hogy Demjén Ferenc kilépett a formációból. Ezt Bergendy István nehezen viselte, még évtizedekkel később is neheztelt az énekesre.
Bergendy - Búcsúzom tőletek, cimborák
Latzin Norbert - S. Nagy István
Bergendy nevéhez fűződik a Süsü, a sárkány, a Futrinka utca és több más tévésorozat, valamint az Én táncolnék veled című televíziós tánciskola zenéje, emellett musicaleket is írt. A Süsü, a sárkány főcímdala miatt 2009-ben plágiumgyanúba keveredett, ugyanis az amerikai Willie Mitchell ’70-es években megjelent Cherry Tree című száma – mint kiderült – szinte hangról hangra megegyezik vele. Bergendy azt állította, soha nem hallott Willie Mitchellről.
Az Artisjusnál szövegíróként Csukás István, előadóként a Bergendy zenekar, zeneszerzőként Bergendy István van feltüntetve; a jogdíj a Bergendy–Csukás párosnak jár.
Bírósági ügy nem lett az esetből, az Artisjus magyar szerzői jogvédő irodán sem történt bejelentés.
Zenei munkásságát 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el, 2011-ben kiemelkedő zenei és előadóművészi tevékenysége elismeréseként Liszt Ferenc-díjjal jutalmazták.
Két hete még aktív volt
Két hete még aktív volt, azonban a koronavírus nagyon gyorsan ledöntötte a lábáról Bergendy Istvánt. Erről Bergendy Barbara, a zenész lánya beszélt a Blikknek. Azt is elmondta, apja kórházba került, ott azonban nem volt szüksége lélegeztetőgépre. Ám a koronavírus szövődményeként tüdőgyulladást kapott, amiatt hunyt el.
Régi zenésztársa, Demjén Ferenc a Facebook-oldalán búcsúzott Bergendy Istvántól.
Már sohasem kérlek című dalukból idézett: De látod, elmúlt már, s ki most előtted áll Már elfordul, ha sírni kell És nem szól már, csak énekel…
– olvasható Demjén bejegyzésében.
