Nagy Edina énekesnő legnagyobb sikereit a NAGYEDi formáción keresztül élte meg, de tagja az ef.Zámbó Happy Dead Bandnek, az Alternatíva művészeti alakulatnak, és újonnan cikkekeket is ír. Zene iránti szeretetéről, élettörténetéről és különböző művészeti ágak összekapcsolódásáról beszélgettünk vele.
ContextUs: Autodidakta művész-szövegíró-énekesként mi az, ami most mégis elsőbbséget élvez az életedben?
A zene. Az éneklés mindig is jelen volt az életemben, nagyjából két éves korom óta. Viszont nem élvezett kizárólagosságot. Sokkal inkább a közlés állt a középpontban, ha visszagondolok a gyerekkoromra. Táncoltam, szavaltam, prózát mondtam, de még paródiát is írtam és már általános iskolában is előadtam. Később Kazinczy-versenyekre jártam, kevesebbet táncoltam, de még többet olvastam és még annál is többet énekeltem. Idegenforgalmat és vendéglátást, később marketinget tanultam, és bármivel is foglalkoztam, az emberekkel való kapcsolatteremtés legkülönfélébb módjai izgattak igazán.
Mindenben megtaláltam az előadóművészetet. Amúgy érdekes módon a templomban szereztem a legtöbb „színpadi” tapasztalatot, amikor több száz ember előtt kellett „szerepelni”. Sokáig nem igazán jutott el hozzám a templomba járás miértje, inkább természetes volt.
ContextUs: Ezt érdekes hallani pont a legújabb dalod, a Más Az Én megjelenése után.
A dal valójában két évvel ezelőtt született, a szövege – akkor még – leginkább azt akarta elmesélni, hogy mekkorát csalódtam az egyházrendszerben. Szinte a templomban nőttem fel, és soha annyi képmutató emberrel nem találkoztam, mint ott. Üzleti alapú megközelítés egyházi oldalról és a hívek ellentmondásos viselkedése – ezekkel találkoztam.
NAGYEDi & Yornkék | Más Az Én
A teljes lemez megvásárolható a Dalok.hu kínálatában: https://www.dalok.hu/lemez/id/10438 A lemez elérhető az iTunes, a Google Play, a Deezer és a Spotify kí…
Egy szerelmi csalódásnak köszönhetően erőteljes önismereti túrára indultam, és amikor a dal megjelent, már egy új értelmet is társítottam hozzá, ami egy sokkal inkább spirituális nézőpont. Nem szeretném túlmagyarázni, mindenki értelmezze úgy, ahogyan szeretné. Mindenestre nagyon örülök annak, hogy Yornkék barátom dolgozott még a zenén, és addig kapott a szöveg egy kis időt, hogy én is máshogyan nézzek rá.
ContextUs: A NAGYEDi projekt előtt is volt már egy zenekarod, az Anyu Nem Seedel. Mi az, amit tovább vittél annak zenei világából, és mi az, amit elhagytál?
Az Anyu Nem Seedel az élet kevésbé napos oldalát tárta fel, átlagosnak nem mondható hangszerelésben. 2013-ban Gunyhó Kolossal belevágtunk egy gitár-ének duóba, mely egy intimebb környezetet teremtett a hangomnak. Furcsa is volt az elején, de hát én akartam. A NAGYEDi projekt pedig valójában a kettő ötvözete. Mivel a szövegeket és énektémákat én írom, és ezek köré a zenekarral közösen varázsoljuk a zenét, a hangulat adott volt. A legvidámabb dalom is csupán keserédes.
ContextUs: Saját magad írod számaid, a zeneszerzés is a te feladatod?
Érdekes történet az enyém. Ahogyan telnek az évek, egyre konkrétabban összerakom, amit hallani szeretnék. Korábban az volt a legfontosabb, hogy elmondhassam, amit az adott szöveggel és énekdallammal szeretnék. A már említett közlés. Aztán mindig találtam valakit, aki kiegészítette egy vagy több hangszerrel. Az Anyuban a srácok hozták a zenét, és én adtam hozzá a szöveget meg az énektémát. Ugyanígy születtek dalaim középiskolában is. Ahogyan egyre részletesebben elképzelem a számokat, úgy igyekszem ezeket a magam kis „nem tanult zenész” nyelvén megfogalmazni.
Sokszor bajlódnak is velem a srácok a NAGYEDi zenekarban, mert nagyon fura, ritmusképlettel nehezen leírható lüktetéseket találok ki, tök beteg akkordmenettel.
Ezekhez mindenki hozzáadja a saját egyéniségét és stílusát. Gitár meg zongora segítségével írom őket mostanság, de játszani nem hallottak még, sőt, a zenekarban még ezeket az új dalaimat sem ismerik. Meg acapella, looperrel is szoktam. Hát, mi tagadás, eléggé egyedi metódus az enyém!
ContextUs: Dalszövegírásnál milyen élményekből táplálkozol a leginkább?
Olyan élethelyzetekből, amik nehézséget jelentenek, de minden dal pozitív kicsengésű. Szerintem sokakkal megtörténik az, ami velem, csak kevesen írnak róla, vagy nem így. Nagyon személyesek, útkeresésről szólnak, szerelmi csalódásról, emberi kapcsolatokról, melyek a saját tapasztalataim. A dalokban, meg a verseimben jönnek ki azok a dolgok, amikről amúgy keveset beszélek.
Egyébként nálam optimistább szemléletű ember aligha van a világon. Leginkább azt mesélik el a szövegek, hogyan lehet felállni és mindent újrakezdeni egy csalódás, nehéz helyzet, rossz döntés után. Pont arról szólnak a dalok, hogy a legdurvább összeomlás is tarthat csupán pillanatokig, ehhez adok tippeket valójában.
ContextUs: Verseket is írsz?
Majdnem minden dalom valahol vers. Némelyikük vers is marad, némelyikük pedig kap egy dallamot és zenei körítést, azonnal vagy utólag.
ContextUs: Hogyan érzékeled, mekkora szerepet játszanak a szövegek az előadói műfajban?
Szerintem az egyik legfontosabb közvetítő eszköz, de nem minden zenében szükséges. Egy-egy dallammal, hangszerrel is lehet érzelmeket közvetíteni – és akkor még mindig csak a zenénél tartunk. Nem tudom, én miért pont a szavakat választottam. Vannak könnyen megjegyezhető szövegek, vannak költőiek, keveset, sokat mondók, de semmitmondók is. Vannak személyesek, közhelyesek, általánosak, de nem is mindig van rájuk szükség. Szerintem ez nagyon szubjektív, hogy ki mit használ közvetítőként, és az is, hogy ki mire nyitott. Én csak mondom, mondom, és talán adok is ezzel valamit.
ContextUs: 2016 óta az ef.Zámbó Happy Dead Band zenekar énekesnője is vagy. Össze lehet hasonlítani ezt a két formációt?
Nem, szinte egyáltalán nem. A szövegek tekintetében talán, de az én írásaim sokkal személyesebbek. Amikor felkértek, hogy legyek a Happy Dead Band énekesnője, épp elkezdtem egy új életstratégiát. Úgy döntöttem, hogy a fejlődésem érdekében mindenre igent mondok, aminél villogni kezd az „out of comfort zone” lámpa. Az A.E. Bizottság már feloszlott, mire én világra jöttem, és nem is igazán ismertem az akkori alternatív magyar zenét (szégyelltem is magam rendesen). Az énektanárnőm – merthogy van, és fantasztikus dolgokat tanított, amiket az autodidakta énektanulással nem sikerült elsajátítanom – mindig is Méhes Mariettához hasonlított engem, és sokáig nem értettem, miért.
Beszálltam a zenekarba, magamévá tettem a dalokat, és azt vettem észre, hogy imádom.
A zenét, a zenészeket, a szövegeket és az egészet. Pedig ebből a világból picit kilógva éreztem magam körülbelül egy évig, aztán összeállt a kép, hogy mit is keresek itt. Üzeneteket közvetítek egy olyan közegben, ahol nyitottak erre az őszinte közlésmódra.
NAGYEDi | Csend
INFO * http://www.facebook.com/nagyediproject * http://www.soundcloud.com/nagyedi MUSIC * written & produced by Dure Holiday * http://www.facebook.com/Organy…
ContextUs: A zenekar stílusát alternatív popzeneként meghatározva nem gabalyodunk ellentétekbe?
Dehogynem! A legnehezebb feladat mindig, hogy meghatározzam, milyen zenét is játsszunk. Kaptam már visszajelzést nagy kiadótól, miszerint túl alternatív, és kaptam már olyan kritikát is, hogy túl közhelyes. Szerintem általánosságban elmondható a dalokról, hogy könnyen befogadhatók, de mégsem olyanok, mint amiket ma hallasz a rádiókból. Sem a szövegek, sem az énektémák, sem a zene olvasatában. Közben pedig benne van a lehetőség, hogy populáris legyen, de ez motivál a legkevésbé. Nem fogok hazudni, és azt mondani: nem szeretnék százezreknek mesélni a színpadon állva. Viszont semmit nem csináltam és nem is fogok tenni azért máshogyan, hogy az „eladhatóbb legyen”. Hiszek abban, hogy így is szerethető. De legalábbis őszinte és hiteles, és az enyém. Innen az elnevezés.
Amikor azt mondják rólam, hogy túl alternatív vagyok, valószínűleg arra gondolnak, hogy nem szolgálom ki a jelenlegi tömegigényt. Amikor pedig azzal érvelnek, hogy nem vagyok elég alternatív, a háttérben valószínűleg az áll, hogy nem egy adott, bármilyen vastagságú réteghez szólok, nem lázadok a rendszer ellen – csak néhány versemben –, és túl könnyen befogadható a dallamvilág.
Az alternatív rockban nem jellemző a túlcizelláltság, ami az éneket illeti, se nem az ilyen énekhang és -tudás, se a kevésbé lázadó szövegek, ezek miatt lógok ki talán a leginkább.
ContextUs: Szerinted mi az, amitől alternatívnak mondható egy mű vagy alkotó?
Számomra az alternatív mindig egy olyan irány – vagy épp irányok – és olyan alkotások, amiknél a mozgatóerő a hitelesség és a mondanivaló. Lazaság, szabályszerűtlenség. Nem akarnak valamilyenek lenni, pláne nem azért, hogy szélesebb réteget érjenek el. Csak alkotnak, az szerzemények meg „csak” közölnek, a maguk természetes valójában, lesz ami lesz.
ContextUs: Egyéb művészeti ágak iránt is érdeklődsz. Az általad alkotott Alternatíva mozgalomnak kendőzetlen célja a nők egymást segítő munkája, bármely művészeti területen. Milyen értékeket képvisel ezen kívül a mozgalom?
Alapvetően nem vagyok jó csapatjátékos, mert az élet önállóságra nevelt. Viszont hiszek az együttes erőben, és abban is, hogy valami úgy is eljuthat emberekhez, hogy megőrzi a tisztaságát.
Szerintem hazudik a művész, aki azt állítja, nem örülne, ha a dalai, festményei, versei több embert megérintenének.
Nem ez motiválja az alkotásban, de biztos vagyok abban, hogy minden alkotót – még ha csak a szíve-lelke legtitkosabb mélyén is, de – boldoggá tesz a tény, hogy azzal, amiben ő leginkább hisz és aminek az életét áldozza, másokat is boldoggá tehet.
A művészeti ágak pedig nagyon szépen összekapcsolhatók. Pont azért, mert – legyen az dal, dalszöveg, vers, festmény, dallam, ékszer, szobor vagy kép – mindegyikkel valamit közölni szeretnénk. Ezekhez jön hozzá az esztétikum és finomság, ami a nőknél másként jelenik meg. Így lett hát, hogy a girlpower, az összetartás és a művészet általi közlés jegyében megszületett a fejemben az Alternatíva mozgalom gondolata! Mert a művészek és művészeti ágak egymást erősítve sokkal kifejezőbbek lehetnek talán, és úgy érhetnek el szélesebb réteget, hogy hűek maradnak önmagukhoz.
ContextUs: Milyen művészeti csoportokhoz tudnád ezt az alakulatot hasonlítani?
Mint ahogyan a zenében sem tudatos az irányválasztás, így ebben a mozgalomban sem játszik szerepet bármilyen más összművészeti kezdeményezés. Kiemelném, hogy nem feminista mozgalom, és hogy a fent leírtak alapján teljes mértékben elfogadó és támogató. A Ladyfest hasonló talán.
ContextUs: Kitől vagy mitől kapod a legtöbb inspirációt?
Mindenkitől. Az élettől. Hétköznapi történésekből. Mindenkire figyelek, annak ellenére, hogy a saját szemszögemből fogalmazom meg az élet kisebb-nagyobb buktatóit, és a kiutakat is. A közéleti témákat is a személyes megélés szemszögéből dolgozom fel. Érdekel a makrokörnyezet is, de a mikro sokkal inkább (ezek is a marketingtanulmányokból ragadtak rám). Próbálok a szarból is várat építeni, márpedig alapanyagból jó sok van. Azok az emberek inspirálnak, akik körülvesznek, ha szomorúságot okoznak, akkor azért, ha boldoggá tesznek, akkor meg azért.
ContextUs: Milyen élmény volt az Alternatíva Minifesztivál?
Szeretetteljes. Két csodálatos dalszerző-énekest, Palágyi Ildikót, vagyis Indigót és Csányi Ritát (The Anahit) sikerült meggyőznöm elsőként arról, hogy ez az ötlet jó, és van helye a kulturális életben.
Mint mindenhez, ehhez is hatalmas PR kell, hogy tudjanak a kezdeményezésről, ami pénz és támogatók nélkül nem olyan könnyű.
Sok olyan médiumot találtunk, melyek hasonlóan gondolkodtak, és hármunk közönsége együtt egy nagyon jó hangulatú minifesztivált eredményezett. Tervezzük a következőt, együtt, más előadókkal és művészekkel kiegészülve.
ContextUs: Még 2014-ben te nyertél a Veszprémi Utcazene Fesztiválon, mely a fiatal tehetségeket segíti pénzjutalommal. Sokat segített ez a karriered beindításában?
Mi tagadás, volt helye a pénznek! De nem ez a legfontosabb, amit hozott ez a szakmai elismerés. Egy jó nagy seggberúgásként értékeltem, hogy menjek már abba az irányba, amerre – nagyon úgy tűnik – tartanom kell, és amerre a szívem mélyén mindig is tartottam. Részben megfelelési kényszerből, részben kíváncsiságból, és némi kishitűség miatt tértem le erről az útról sokszor. Emellett természetesen megnőtt a fellépések, koncertek száma, és nagyon jó hivatkozási alap egy ekkora verseny szakmai díja.
ContextUs: A Szimpla Lemming Program tehetségkutató programsorozatnak is szervezője vagy idén. Miért tartod fontosnak ezt a rendezvényt?
Ugyan a Lemming Program csapata nem szűkíti le a kört női előadókra, és megmarad a zenénél, de pontosan azt képviseli, amiben én hiszek: az eredetiség és az önazonosság fontosságát. A Szimpla pedig nagyon jó koncerthelyszín. Dupla-Lemmingként magam is sokat köszönhetek ennek a tehetségmutató programnak – egy videóklip- és nemsokára egy teljes lemezmegjelenést.
NAGYEDiproject | Runaway (official video)
http://www.facebook.com/nagyediproject http://www.facebook.com/klubkoncert http://www.facebook.com/szimplamusic http://www.facebook.com/imagicore A hangfelvé…
ContextUs: Mi az, amit most hiányolsz a budapesti kulturális életben? Miből szeretnél többet látni?
Alapvetően elégedett vagyok a fővárosi kulturális lehetőségekkel. Szinte túl széles a paletta. Viszont nagyon örülnék, ha több olyan médiaorgánum állna ki az értékek és a sokszínűség mellett, amikre országszerte hallgatnak. Rengeteg fantasztikus koncert, kiállítás van, és nagyon nehéz mindegyikről értesülni. Ebben lehetne a segítségükre, segítségünkre több magazin, rádió- és tévécsatorna is. Mert szerintem a közízlés formálható.
ContextUs: Nemrégiben a cikkírásba is belevetetted magad. Milyen új lehetőségeket nyújthat neked ez az új médium?
Még több közlési felületet, plusz nem kizárólag én választok témákat, sőt – úgyhogy érdekes infók, programok, mások írásai is eljutnak hozzám. És két cikk megírása alatt is már rengeteget tanultam a szerkesztőktől. Például, hogy rövidebb mondatokat fogalmazzak. (mosolyog)
CV
Nagy Edi 1984-ben született Zalaegerszegen. Énekelt a helyi (Búcsúszentlászló) templomi és általános iskolai kórusban, és 6 éves kora óta táncol (jazz-balett, modern, hip-hop). Középiskolai tanulmányait Keszthelyen folytatta, idegenforgalmi területen. A Zsigmond Király Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakán, marketing szakirányon szerezte diplomáját. 2008-ban ismerkedett meg azokkal a zenészekkel, akikkel a későbbi Anyu Nem Seedel nevű formációt alkották. (Négyhúsz című, 6 dalos EP-jük, néhány koncert és egy Szimpla Lemming Programba kerülés után a zenekar 2015-ben oszlott fel.) Korábban marketingesként, hírszerkesztő-riporterként, rádiósként is dolgozott. 2014-ben, fél év ismeretség után Gunyhó Kolos gitárossal a Veszprémi Utcazene Fesztivál szakmai zsűrijének elismerésében részesültek. 2016-tól az ef. Zámbó Happy Dead Band énekesnője. Saját együttesével, a NAGYEDivel újból a VUF 20 döntőse közé jutott. Idén májusban jelenik meg albuma Visszatérő Elemek címmel. Szintén 2018-ban első verseskötetét és második nagylemezét tervezi kiadni. Az Alternatíva mozgalom kezdeményezés egyik elindítója. A ContextUs újságírója.
