Alig 18 nappal a NER történelmi bukása után a távozó kormány képviselője váratlanul az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy megvédje a százezrek magánéletét tipró, bírósági kontroll nélküli „megbízhatósági vizsgálatokat”.
A megbízhatósági vizsgálat néven ismert jogintézmény a filmekbe illő, mégis ijesztő valóságot hozta el a magyar államigazgatásba. A módszer lényege, hogy fedett nyomozók megrendezett élethelyzetekben, akár ismerősök vagy kollégák „beszervezésével” tesztelik a dolgozók lojalitását – például kenőpénz vagy szexuális szolgáltatás felajánlásával. Mindezt titkos hang- és képfelvételekkel rögzítik, gyakran a célszemély szolgálati járművében vagy közterületen, miközben bírósági felügyelet helyett Pintér Sándor belügyminiszter vagy egy rendőri vezető döntött a célszemélyek sorsáról.
Kapcsolódó cikk
„Április 12-én földrengésszerű vereséget szenvedtünk” – Orbán Viktor most először szólalt meg a választási vereségről, és amit a Fideszről és a Tiszáról mondott, mindenkit sokkolt
Orbán Viktor napok óta tartó hallgatás után most először szólalt meg – egy DPK-tagoknak írt hírlevelében vallotta be: „Április 12-én földrengésszerű vereséget szenvedtünk. Nincs ezen mit szépíteni.”
A gyakorlat eredetileg a korrupt rendőrök lebuktatására született 2010-ben, ám az Orbán-kormány 2020-21-ben drasztikusan kiterjesztette a kört. Onnantól kezdve a gyermekvédelmisektől a NAV-osokon át az egészségügyi dolgozókig szinte bárki ellenőrizhetővé vált titkosszolgálati eszközökkel, független kontroll nélkül. Szelényi Zoltán traumatológus orvos éppen ezért indított harcot, miután észrevette, hogy a kórházi dolgozók is megfigyelhetővé váltak az új szolgálati jogviszony törvény értelmében.
Strasbourg vs. a „hattyúdal” kormánya
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) idén év elején Szelényi Zoltán és mások – köztük a TASZ által képviselt gyermekvédelmisek és pedagógusok – keresetének helyt adva kimondta: a megbízhatósági vizsgálat jelenlegi formája sérti a magánélet tiszteletben tartásához való jogot. A bíróság szerint a magyar törvény alapjogokat tipor, mivel hiányzik belőle a minimális független ellenőrzés.
Kapcsolódó cikk
„Szijjártó Péter hazudott” – A fideszes Palkovics László most először vallott arról, mit tudott a kormány az akkugyárak problémáiról: volt egyeztetés
Palkovics László most először ismerte el nyilvánosan: az akkugyárak szennyezései kormányüléseken is szóba kerültek. Azt állítja, megfelelően jártak el – de a beismerés önmagában is figyelemre méltó.
A leköszönő kormánynak április 30-án lehetősége lett volna elfogadni az ítéletet, ami megnyitotta volna az utat a törvénymódosítás és a jogállami keretek helyreállítása előtt. Ehelyett a Nagykamarához fordultak felülvizsgálatért, amit Szelényi egyszerűen „keménykedésnek” és dicstelen távozásnak nevezett. Ez a lépés azonban csak késlelteti az elkerülhetetlent: a strasbourgi döntés nyomán a magyar államnak előbb-utóbb orvosolnia kell a jogsértő állapotot, ha tartani akarja magát az aláírt nemzetközi egyezményekhez.
Az elszámoltatás és a Tisza-kormány ígérete
A megbízhatósági vizsgálatok körüli botrány szervesen illeszkedik abba a politikai közegbe, amelyben a Tisza-kormány az elszámoltatást és a gyermekvédelmi rendszer megtisztítását tűzte zászlajára. Miközben a távozó elit a „darálók” zajától kísérve iratokat semmisít meg, az EJEB döntése jogi fegyvert ad az új kormány kezébe. Magyar Péter korábban hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelemben és az államigazgatásban történt visszaéléseket 20 évre visszamenőleg átvilágítják.
Kapcsolódó cikk
„Egyszerűen szégyelltem, hogy ehhez a párthoz tartozom” – a miskolci fideszes képviselő most először vallott a belső megaláztatásokról, a kötelező posztolásról és a 2013-as vesztegetési kísérletről
Czinkné Sztán Anikó, a miskolci Fidesz-frakcióból kilépett képviselő most először mondta el, mi zajlott belülről: kötelező posztolás, háborús narratíva-parancsok, belső megszégyenítések – és egy 2013-as vesztegetési kísérlet, amelyről eddig hallgatott.
Gyurkó Szilvia leendő államtitkár és Kátai-Németh Vilmos szociális miniszter számára ez az ügy prioritás lesz, hiszen a gyermekvédelmisek megfigyelése is része volt a most elítélt gyakorlatnak. Az új vezetés azt ígéri, hogy a bizalmatlanságra és titkos aktákra épülő rendszer helyett szakmaiságot és transzparenciát hoz. Szelényi Zoltán reményei szerint a szolgálati jogviszony törvény alkotmánysértő pontjai az arcfelismerő kamerákkal együtt hamarosan a történelem süllyesztőjébe kerülnek.
Potenciálisan több százezer magyar munkavállalót figyeltethetett meg a kormány titkosszolgálati eszközökkel, miközben Pintér Sándor személyesen dönthetett a célszemélyekről.
Bár az EJEB döntése közvetlenül nem semmisíti meg a magyar törvényt, a politikai nyomás az új kormány alakulásával tarthatatlanná válik. Az új igazságügyi tárca, várhatóan Görög Márta vezetésével, kénytelen lesz szembenézni a strasbourgi kötelezettséggel. A kérdés már csak az, hogy a leköszönő kabinet utolsó jogi csatája mennyi ideig képes még fenntartani ezt a vitatott megfigyelési gépezetet a rendszerváltás hajnalán.
Kapcsolódó cikk
„Azt hitte, bármit megtehet Zsolti bácsi” – Atombomba robbant a javítóintézet széfjében: Itt a videófelvétel, amit az ügyészség lefoglalt
Megrázó részletek kerültek napvilágra a Budapesti Javítóintézet korábbi igazgatójának széfjéből, ahol egy pendrive-on rögzített felvétel ránthatja le a leplet a politikai érintettségű visszaélésekről.
