Eltűnhet a hó és jég birodalma
Amerikai tudósok figyelmeztetnek, hogy az eddig örök hó és jég birodalmának tartott Északi-sark körüli területek rendkívül gyorsan változnak, és a jégpáncél drámai mértékű csökkenéséhez az erdőtüzek és az emelkedő hőmérséklet is hozzájárul, írja a The Guardian.
Az Arktisz területén 1900 óta idén szeptemberig bezárólag regisztrálták a második legmelegebb 12 hónapos időszakot. A legmelegebb éveket mind az utóbbi hét évben mérték az amerikai kormányzathoz tartozó Nemzeti Óceán és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) jelentése szerint. A sarkköri terület a globális átlaghoz képest kétszer olyan gyorsan melegszik fel az emberiség által okozott klímaválság miatt.
Néhány helyen egészen kiugróan magas hőmérsékleteket mértek, például Szibéria néhány részén az év első felében a hosszú távú átlagnál 5 ⁰C-kal magasabb értékeket. A Jeges-tengeri jéghegyek a műholdas felvételek alapján az elmúlt 42 évben csak egy korábbi alkalommal olvadtak nagyobb mértékben, mint idén nyáron.
Az óceánok felmelegedése felborítja az ökoszisztémát, ami számos káros folyamatot indukál: a tengeri növényzet elburjánzásától a grönlandi bálnák viselkedésének megváltozásán át egészen az olyan indirekt környezeti hatásokig, amely már az emberek életét is súlyosan befolyásolja.
A kutatók figyelmeztetnek: az Arktisz ordít
Jennifer Francis klímakutató szerint a klímaváltozás elképesztő érzékelhető, kimutatható hatásai nem csak az átlag feletti hőértékek, hanem az is, hogy a jéghegyek közötti hasadékok jóval tovább voltak hajózhatóak, mint bármikor ezelőtt. A hatalmas kiterjedésű grönlandi jégpáncél is jelentős mértékben vesztett tömegéből, bár nem olyan mértékben, mint 2019-ben.
A jégpáncél folyamatos olvadása megemeli a tengerszintet, ami a partmenti településeket áradással fenyegeti. A tudósok éppen ezért nagyon szigorúan figyelik az Északi- és a Déli-Sarkon is a jéghegyek változását, mert nagyon komoly következményekkel járhat a további olvadás. Kanadában az utolsó érintetlen jéghegy 40%-a tűnt el mindössze két nap alatt.
Az Északi-sarkvidéken tapasztalt változások szintén sürgetik a 195 ország által 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezményben foglaltak alapján az üvegházhatást okozó gázok mennyiségének mihamarabbi mérséklését.
Az eddig főleg jégtakaróból álló Arktisz a szemünk előtt alakul át az üvegházhatást okozó gázkibocsátás következtében. Ha nem csökkentjük drasztikusan a kibocsátásukat, akkor a közeljövőben a most is rekordalacsonynak számító jégmennyiség is hatalmasnak mennyiségnek fog tűnni, és a most mért rekordmagas hőmérsékletek kifejezetten hűvösnek
– figyelmeztet a közelgő ökokatasztrófára Laura Landrum, a Nemzeti Globális Légköri- és Klímaváltozáskutató Központi Laboratóriumának munkatársa.
„Az Északi-sarkvidék ordít, hogy figyeljünk oda rá. Ha nem csökkentjük globálisan, rendszerszinten az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, hamarosan nem lesz jég nyáron az Arktiszon. Ez a rendkívül gyors klímaváltozás pedig az egész Földön éreztetni fogja a hatását”
– mondta Zack Labe, a Colorado Állami Egyetem posztdoktori kutatója.