A hadronütköztető ismét tette a dolgát
Jó hírek érkeztek Genfből: a CERN Nagy Hadronütköztetőjében négy újabb részecskét fedeztek fel nemrég, írja a The Conversation. Így 2009 óta, amikor a létesítményben elkezdték a protonokat ütköztetni, már 59 féle hadront ismerhettünk meg, köztük a Nobel-díjat érő felfedezést, a Higgs-bozont.
A Nagy Hadronütköztetőt azért hozták létre, hogy a részecskefizika jelenleg ismert legjobb elmélete, a standard modell alapján minél alaposabban megismerjük az anyag, az atomok szerkezetét. Még magából a standard modellből is számos kirakódarab hiányzik, sok még a fehér folt, azaz számos részletet kell még feltárniuk és összefüggést megfejteniük a tudósoknak. A négy új részecske felfedezésével ismét egy lépéssel közelebb juthatunk a teljes kép felé.
Tudják bizonyítani a tudósok Isten létezését?
Terry Pratchett, a Korongvilág-sorozat szerzője frappáns választ adott arra, mi lehet gyorsabb a fénynél.
Kapcsolódó cikk
A most felfedezett részecskék az atommagot alkotó protonok és elektronok elemi részeiből, a kvarkokból állnak. Ezeket a kvarkformációkat – hadronokat – négy-négy kvark alkotja, vagyis tetrakvarkok. A kvarkoknak hat különböző típusuk létezik. A kvarkok és antikvarkok (a kvarkkal ellentétes kvantummechanikai tulajdonsággal rendelkező részecskék) különféle csoportba állhatnak össze: például egy kvark és egy antikvark alkot egy mezont, két kvark és két antikvark egy tetrakvarkot. Ezeket a különféle hadronokat azért célszerű minél alaposabban megismerni, mert megtudhatjuk, hogy mely formációjuk fordul elő a természetben, még ha csak rövid időre is, és melyek azok, amelyek valamiért nem.
A CERN túllépne a standard modellen
Az is felfedezésre vár még, hogy megértsük, a különböző kvarkok között fellépő úgynevezett erős kölcsönhatás hogyan tartja össze ezeket a kis részecskéket. Minden egyes újabb felfedezett hadronnak megismerhetjük a különböző fizikai tulajdonságait is, mint például a tömegét, ami újabb információt hordoz a tudósok számára a kvarkokat összetartó erős kölcsönhatásról. Így tehát szép lassan igazolni lehet az elméleti feltételezéseket a gyakorlati mérésekkel és bizonyítékokkal. Minél több új hadront azonosítanak a tudósok, annál jobban tudják finomhangolni a standard modellt a tények alapján.
A Nagy Hadronütköztető végső célja azonban a standard modellen túli fizika felfedezése, hiszen úgy tűnik, nem ez az elmélet mondja ki a végső szót a részecskefizikában. Már most tapasztalhatók bizonyos inkompatibilitások, ellentmondások például a világegyetem keletkezését leíró kozmológiai modellekkel.
A Nagy Hadronütköztetőben most egy olyan új elemi részecskét keresnek, amely megmagyarázza ezeket a jelenleg fennálló ellentmondásokat. Minden egyes új hadronnal közelebb kerülünk a természet törvényeinek megértéséhez, és még alaposabban megismerjük az anyag alapvető tulajdonságait.
Tudósok azt állítják, hogy megtalálták az ötödik dimenzió kapuját
A fermionokat még csak elméletben léteznek, túl nehezek ahhoz, hogy a jelenlegi berendezések kimutassák.
Kapcsolódó cikk
Azonban a Nagy Hadronütköztetőnek is megvannak a korlátai, de a tudósok azért előbb-utóbb megtalálják a módját, hogy feltevéseiket bebizonyíthassák, ahogyan nemrég az ötödik dimenziót felfedező fizikusok is.
