A már amúgy is veszélyeztetett fajokat meg fogja tizedelni a klímaválság
A gorillák, csimpánzok, bonobók már ma is a veszélyeztetett vagy a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartoznak. A klímaválság, természetes környezetük elpusztítása, valamint az emberi népesség növekedése meg fogja tizedelni soraikat 2050-re. Az ily módon veszélyeztetett természetes élőhelyeik fele nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken terül el – olvasható a The Guardian című napilap honlapján.
A kutatók elemzésükben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatbázisát használták, amely a fajok populációiról, a rájuk leselkedő veszélyekről és a fajmegőrzési erőfeszítésekről tartalmaz adatokat az elmúlt húsz évből több száz élőhelyről. Ezeket az adatokat modellezték a globális felmelegedés, az élőhelyek elpusztítása és az emberi népességnövekedés jövőbeni hatásainak figyelembe vételével.
Bár vannak bizonytalanságok az adatokban és a modellezés eredményeiben, “lesznek változások, és nem jó irányban” – hangsúlyozta Joana Carvalho biológus, a liverpooli John Moores Egyetem kutatója, a Diversity and Distributon című folyóiratban megjelent tanulmány vezetője.
Ha a klímaváltozást hozzáadjuk a területveszteségek jelenlegi okaihoz, a kép lesújtó. A jelenlegi élőhelyek jóval kisebbek a korábbiaknál
A klímaváltozás a hegyekbe fogja kényszeríteni az összes állatot
A legtöbb főemlős élőhelyként a síkságot kedveli, de a klímaváltozás miatt a síkságokon melegebb, szárazabb, kevésbé kedvező lesz az időjárás. A magasan fekvő, hegyvidéki területek vonzóbbá válhatnak számukra, feltételezve, hogy eljutnak oda, de ahol nincsnek ilyen térségek, a főemlősök nem tudnak hová vándorolni.
Ha a klímaváltozás a különböző növényeket a hegyekbe űzi, ez azt jelenti, hogy az összes állatnak, nemcsak a főemlősöknek, szintén a hegyekbe kell húzódnia vagy élőhelyükön kihalnak. De ha a hegyek alacsonyak, sok faj nem lesz képes magasabbra vándorolni, és nagyszámú állat és növény fog eltűnni
– magyarázta Fiona Maisels, a New York-i székhelyű Wildlife Conservation Society kutatója.
A szakemberek két forgatókönyvet elemeztek: az egyikben figyelembe vették a klímaváltozás, az élőhelyvesztés és az emberi népességnövekedés mérséklésre tett erőfeszítéseket, a másodikban azt modellezték, hogy mi történik, ha nem tesznek ezek ellen semmit. Ám viszonylag kis különbséget találtak a prognosztizált területvesztések között, az első forgatókönyv szerint ez 85 százalék lehet 2050-re, a második szerint 94 százalék.
A halakat hetven éve etetjük mikroműanyaggal
Már az 1950-es évek óta nyelik le a mikroműanyagokat a halak, ezek koncentrációja pedig folyamatosan növekedett a beleikben.
