Világűrbányászat: Nincs egyetértés a nyersanyagok tulajdonlásáról
A világűr az emberiség közös öröksége, minden ország használhatja, de nem birtokolhatja, tehát az égitestek, köztük a Hold sem sajátítható ki – foglalta össze az InfoRádiónak a világűrjog egyik alapvetését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Világűr Társadalomtudományi Kutatóműhelyének vezetője, Bartóki-Gönczy Balázs.
Meg szokott találni a kérdés, hogy lehet-e a Holdon telket venni, amire az a válasz, hogy nem, mert nem lehet kisajátítani az égitesteket. A világűrjog alapkoncepciója, hogy az űr mindenkié, senki sem tarthat arra igényt, hogy valami csak az övé legyen” – mondta a jogász. Viszont azt is hozzátette, nincs egyetértés a Hold nyersanyagainak tulajdonlásáról.
Az oroszok és az amerikaiak is másképp látják a világűrt
“Az amerikaiak úgy értelmezik a világűregyezményt, hogy ezt semmi nem tiltja, az oroszok viszont úgy, hogy ez lehetetlen” – mondta Bartóki-Gönczy.
Óriási „szökőkútra” bukkantak a világűrben
Csillagászok egy csoportja óriási „szökőkutat” azonosított egy egymilliárd fényévre fekvő galaxisban. A szökőkút egy olyan fekete lyuk, amely hatalmas mennyiségű gázt lök ki magából.
Kapcsolódó cikk
A jogász úgy vélte, a Hold-egyezmény lett volna az a szerződés, amely a világűregyezmény után 13 évvel tisztázza ezt a kérdést, de nem fogadták el az űrhatalmak.
Ezáltal az Egyesült Államok előző elnöke rendeletben nyilváníthatta ki, hogy a Hold-egyezményt nem ismerik el, és igenis lehet tulajdont szerezni a Holdon kitermelt ásványi anyagokon, mert érvelése szerint ez perspektívát állít fel a kereskedelmi cégeknek, hiszen ezek finanszírozhatják meg a jövő űrkutatását
– ecsetelte Bartóki-Gönczy Balázs.
Egy lépéssel közelebb kerültünk az univerzum megértéséhez
Az ASKAP nagyszabású rádiótávcső-rendszer mindössze 300 óra munkával képes volt nagyjából hárommillió galaxis feltárására.
Kapcsolódó cikk
Mivel ez a bizonytalanság fennáll, az Egyesült Államok létrehozott egy Artemis-megállapodás nevű dokumentumot, amely kapcsolódik ahhoz a tervhez, hogy Amerika 2024-ben újra embert akar küldeni a Holdra.
Az Artemis-megállapodás bilaterális egyezségek révén próbál magának utat találni, tavaly év végén például több olyan állam is aláírta, amely fontos szerepet játszik az űrtechnológiában; az aláírók tiszteletben tartják a világűregyezményt, de kétsebességes módon, tehát szeretnének tovább menni, bányászni a világűr területein
– zárta gondoaltmenetét a szakember.
