Az afrikai szavannán jól jött a kisebb vízveszteség
Azt már tudjuk, hogy az evolúció sosem ér véget, de mindig érdekes, amikor a tudósok egy-egy újabb tulajdonságot fedeznek fel, amelyben a főemlősök és az emberek eltérnek. Egy kutatás azt mutatja, hogy az emberi szervezet 30-50%-kal kevesebb vizet igényel és veszít, mint a legközelebbi rokonaink, írja a Big Think.
Az agyunk térfogata és a kétlábon járás a két legfontosabb fizikai különbség az ember és a majmok között, de a hatékony vízfogyasztás is jelentős különbség a két faj között. Az eltérés valószínűleg komoly evolúciós előnyt jelentett halászó-vadászó őseink számára, akik emiatt Afrikában, a száraz szavannákon egyre messzebb merészkedhettek az ivóvízlelő helyektől az élelemszerző vadászatok során, véli Herman Pontzer, a kutatás vezetője, a Duke Egyetem evolúciós antropológia docense.
Jane Goodall: “Az emberiségnek vége, ha nem változtatunk a koronavírus után”
A járvány csak figyelmeztetés volt, az emberiségnek gyökeres változásra van szüksége.
Kapcsolódó cikk
A szervezet a kiválasztás, az izzadás és az anyagcsere során veszít folyadékot, amit folyamatosan pótolnia kell, hogy ne száradjon ki. A tanulmányban 309 különböző életmódot folytató embert (mezőgazdasági és irodai dolgozó is) vizsgáltak, és az ő adataikat hasonlították össze 72 állatkerti és rezervátumban élő majom adataival.
Összeadták minden ember napi folyadékbevitét, és azt is kiszámolták, hogy mennyi vizet vesztettek a kiválasztás, izzadás és anyagcsere folyamán. Az eredmények azt mutatták, hogy az emberi test átlagosan 3 liter vizet dolgoz fel, míg egy csimpánz vagy egy gorilla kétszer ennyit.
Evolúció: mégis beérjük ennyivel kevesebb vízzel?
Az eredmény azért meglepő, mert az emberek többet izzadnak, mint a főemlősök. Egységnyi bőrfelületen az embernek tízszer annyi verejtékmirigye van, mint a csimpánznak, és akár egy félórás edzés során is jelentős mennyiséget izzadhatunk ki. Ráadásul sokkal aktívabb életmódot folytatunk, mint az állatkerti majmok, akik csak néhány órát mozognak egy nap.
A kutatók úgy vélik, hogy az igazi különbség az evolúciós előnyből adódik, mert az emberi szervezetnek alkalmazkodnia kellett a kevesebb vízhez.
A tudósok most azt próbálják megérteni, hogyan történt a változás. Az adatok alapján az emberek szomjúságérzete jelentősen eltér a majmokétól: még az emberi anyatej is jóval kisebb arányban tartalmaz vizet, mint a majmok anyateje.
Az is lehetséges, hogy az orrunk játszik szerepet az eltérésben. Az emberi orr 1,6 millió évvel ezelőtt, a Homo erectus megjelenésével kezdett az arcból egyre kiállóbbá válni, míg a gorilláknak és a csimpánzoknak lapos, széles orruk van. Miért is jó az előreugró orr? Mivel párát lélegzünk ki, az az orrjáratokban lehűl, összesűrűsödik, és visszaalakul vízzé. Ez a víz az orrból visszakerül a szervezetbe. A karakteresebb orr tehát arra szolgálthat, hogy kevesebb folyadékot veszítsen a szervezet.
Létezik öregedésgátló? Miért öregszünk?
Mauro Santos, a Barcelonai Autonóm Egyetem evolúcióbiológusa néhány kiemelt, megoldatlan problémájával foglalkozott, a kromoszómák kialakulásától az öregedés evolúciós hatásáig.
