A neuritin új csodaszer lehet az autoimmun betegeknek
Rengeteg kiváltó oka lehet az allergiáknak, és az autoimmun betegségek is rendkívül változatosak, ezért nyilván azt gondoljuk, hogy hatékony kezelésük is legalább ennyire szerteágazó lehet.
Egy kutatócsapat azonban azt állítja, hogy találtak egy idáig alig ismert molekulát, a neuritint, amely enyhítheti a szervezet védekezéséből adódó túlzott reakciókat. Lehetséges, hogy tényleg egyetlen fehérje szabályozza ezeket az immunfolyamatokat, amely megoldást nyújthat megannyi ember bajára?
Az immunrendszer feladata, hogy elhárítsa a szervezetet, sejteket fenyegető veszélyeket, írja az IFL Science. Ilyenkor néha azonban az immunsejtek nem csak az ellenséges külső behatolókat támadják, hanem a szervezet saját sejtjeit, szöveteit vagy egy ártalmatlan pollent is. Ez az autoimmun betegségek illetve az allergia hatásmechanizmusa dióhéjban.
Megfigyeltük, hogy egy, a saját testünkben termelődő molekula képes leállítani azon ellenséges antitestek termelődését, amelyek az autoimmun betegségeket vagy allergiákat kiválthatják. Bebizonyítottuk tehát, hogy az immunrendszer egyik folyamata állítja le az autoimmun és allergiás reakciókat. Most, hogy ezt már tudjuk, elkezdhetjük azt kutatni, hogyan tudjuk a gyógyítás során alkalmazni ezt a folyamatot
– mondta Carola Vinuesa professzor, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa.
Dr. Paula Gonzalez-Figueroa is tisztában van vele, hogy mindez túl szép, hogy igaz legyen.
Százezerből egy embernél váltott ki heves allergiás reakciót a BioNTech/Pfizer-oltóanyag
Az immunizáció előnyei továbbra is jelentős túlsúlyban vannak.
Kapcsolódó cikk
„Mind az autoimmun betegségek, mind az allergiák fő oka az antitestek által kiváltott túlzott reakció. A neuritin viszont blokkolja ezt a folyamatot. Jelenleg a teljes immunrendszer elnyomásával szüntetjük meg az allergiákat és az autoimmun betegségeket, aminek súlyos következményei lehetnek. A neuritinnel viszont sokkal célirányosabb hatást érhetünk el, mint a jelenleg ismert kezelési módszerekkel. Mivel egy olyan fehérjéről van szó, amely a szervezetben termelődik, az immunrendszert nem gátolja abban, hogy a többi ellenséggel felvegye a küzdelmet” – jelentette ki Gonzalez-Figueroa.
Hol volt eddig a neuritin, hogy nem ismertük?
Megdöbbentő, hogy csak most hallunk arról, hogy ez a fehérje ilyen széles körű hatást képes kiváltani. Gonzalez-Figueroa elmondta, hogy egy ideje ismerték ugyan, de csak az agy és az idegrendszer kapcsán került szóba a hatása. Az egy új felfedezés, hogy ilyen fontos szerepe lehet az immunfolyamatokban is.
Kutatócsoportunk tíz éve fedezte fel a neuritint termelő sejteket. Nagyon kevés ilyen sejt található a szervezetben, de azzal tisztában vagyunk, hogy rendkívül fontos szerepet játszanak az immunfolyamatok szabályozásában
– mondta a kutató.
Gonzalez-Figueroa és Vinuesa a Cell című szaklapban publikálta azt a kutatást, amelyben kimutatták, hogy azok a kísérleti egerek, amelyekből mesterséges úton kiiktatták a neuritint termelő sejteket, súlyosabb allergiás tüneteket produkáltak normál társaiknál. A kutatók bíznak abban, hogy nem csak az egereknél működik ez a folyamat, hanem az embereknél is.
„Kísérletünk során rávettük az emberi mandulából kinyert limfocitákat, hogy termeljenek antitesteket. Ha neuritint is adtunk hozzá, akkor azon a szinten megszakadt az ellenanyagtermelő folyamat, amikor a sejtek eldöntik, milyen antitestet termeljenek” – magyarázta a kutató.
„Ez sokkal több lehet egy új gyógyszernél. Ez a felfedezés forradalmasíthatja az allergiák és az autoimmun betegségek terápiáját” – nyilatkozta Vinuesa.
A kutatók már meg is kezdték a tárgyalásokat néhány gyógyszergyártó céggel. Gonzalez-Figueroa azonban hangsúlyozta, hogy előbb meg akarják határozni, hogy a nagyjából nyolcvan ismert autoimmun betegség közül melyeket lehet a leghatékonyabban kezelni a neuritinnel.
Ez a folyamat véleménye szerint néhány évig is eltarthat, de laboratóriumi körülmények között már egereken vizsgálják, hogy az ízületi gyulladás, a lupus és az ételallergiák közül mely betegség kezelésére a leghatékonyabb a neuritin.
Az egészséges immunrendszer kialakulásában fontos szerepe van az anyatejnek, felnőtt korban pedig a bélflóra egyensúlya is kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében.
Egy kísérletben kimutatták, hogy a vemhes patkányok szervezetébe került műanyagrészecskék az embrió szerveit is elérik
A legfontosabb kérdés, hogy az ember esetében is így működik a placenta, és hogy milyen hosszú távú hatásai vannak a szervezetbe került műanyag részecskéknek.
