Hétfőn 5,4 és 4,9-es erősségű földrengést észleltek
A közép-horvátországi Sziszek városától mintegy tíz kilométerre mért szeizmikus mozgás a föld felszínétől számított nagyjából 6-8 kilométeres mélységből indult, ami viszonylag sekélynek minősül. Szlovénia, Horvátország és Olaszország Friuli tartománya földrengésveszélyes területnek számít, itt találkoznak az afrikai és európai kőzetlemezek. A Telex beszámolója szerint a rengés epicentruma Petrinja városában volt, ahol délután óta jelenleg is folynak a mentőmunkálatok. A földrengésnek több áldozata is van.
Kutatók merészkedtek a Föld középpontjához közel, felfedeztek egy ismeretlen kőzetstruktúrát
Földünk még mindig rejteget feltáratlan titkokat.
Kapcsolódó cikk
Hétfőn kora reggel egy 5,4-es, majd egy 4,9-es erősségű földrengés is megrázta Horvátországot. A tegnapi rengések következményeként Pécs belvárosa rezgett meg, de a nemmindenapi mozgást Zala, Somogy és Baranya megyében is érezték. A mai eseményt több beszámoló alapján Budapest mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyétől Baranyán át Győr-Moson-Sopronig lehetett érezni. A Katasztrófavédelem oldala szerint három Baranya megyei településen kisebb károkat is okozott, Pécsett pedig ki kellett üríteni egy áruházat.
Élő közvetítések és Parlamenti ülés szakadt félbe
A szlovén parlament egyik utolsó éves üléséről gondolkodás nélkül álltak fel a politikusok, amikor a rengések elérték Ljubljanát.
Slovenian Parliament shaking! Earthquake
No Description
A magyarországi észlelők leginkább ringó karácsonyfákról és hintázó csillárokról számoltak be, de a horvátországi epicentrumban már a hétfői, kisebb erősségű mozgás is komoly riadalmat keltett. Petrinja polgármestere Darin Dumbović megerősítette, hogy a rengések első áldozata egy 12 éves kislány.
Pogledajte trenutak kada se zatresla #Petrinja pic.twitter.com/bZQxtGpU3f
— TV N1 Sarajevo (@N1infoSA) December 29, 2020
Az űrgeodézia – a globális navigációs műholdrendszerek megjelenésével – lehetővé tette a földkéreg jelenkori mozgásának közvetlen mérését és feltérképezését. Az 1990-es évek elején, az amerikai Global Positioning System, azaz a GPS kiépítésével egyidőben a legtöbb ország, így Magyarország is – felismerve a módszer kínálta rendkívüli lehetőségeket – elindította a GPS technikára alapozott nemzeti mozgásvizsgálati programját a Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma koordinálásában.
Bár a földrengések előrejelzése a mai napig megoldatlan probléma, lehetőség van a földrengésveszély valószínűségi alapú meghatározására. Ez annak kiszámítását jelenti, hogy valamely területen megadott méretű földrengés hatás – általában gyorsulás, vagy intenzitás – adott időszak alatt milyen valószínűséggel várható. Ilyen módon a földrengésveszély mértékének ismeretében, előzetes felkészüléssel a földrengés által okozott károk és veszteségek jelentősen csökkenthetők. Magyarország területén évente átlagosan 100-120 kisebb (mint 2.5 magnitúdójú) földrengést regisztrálnak érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. Ezek nagy része a lakosság számára nem érezhető.
