Az űrhatalmak egészen másképp értelmezik a jogokat a világűrbányászat terén

A világűr mindenkié, de arról nincs egyetértés, hogy példul a a bányászat után a Holdon található nyersanyagok állami vagy magántulajdonba kerülhetnek-e

Világűrbányászat: Nincs egyetértés a nyersanyagok tulajdonlásáról

A világűr az emberiség közös öröksége, minden ország használhatja, de nem birtokolhatja, tehát az égitestek, köztük a Hold sem sajátítható ki – foglalta össze az InfoRádiónak a világűrjog egyik alapvetését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Világűr Társadalomtudományi Kutatóműhelyének vezetője, Bartóki-Gönczy Balázs.

univerzum vilagur banyaszat
Bányászat a világűrben / Képünk illusztráció / Fotó: Getty Images

Meg szokott találni a kérdés, hogy lehet-e a Holdon telket venni, amire az a válasz, hogy nem, mert nem lehet kisajátítani az égitesteket. A világűrjog alapkoncepciója, hogy az űr mindenkié, senki sem tarthat arra igényt, hogy valami csak az övé legyen” – mondta a jogász. Viszont azt is hozzátette, nincs egyetértés a Hold nyersanyagainak tulajdonlásáról.

Az oroszok és az amerikaiak is másképp látják a világűrt

“Az amerikaiak úgy értelmezik a világűregyezményt, hogy ezt semmi nem tiltja, az oroszok viszont úgy, hogy ez lehetetlen” – mondta Bartóki-Gönczy.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

A jogász úgy vélte, a Hold-egyezmény lett volna az a szerződés, amely a világűregyezmény után 13 évvel tisztázza ezt a kérdést, de nem fogadták el az űrhatalmak.

Ezáltal az Egyesült Államok előző elnöke rendeletben nyilváníthatta ki, hogy a Hold-egyezményt nem ismerik el, és igenis lehet tulajdont szerezni a Holdon kitermelt ásványi anyagokon, mert érvelése szerint ez perspektívát állít fel a kereskedelmi cégeknek, hiszen ezek finanszírozhatják meg a jövő űrkutatását

– ecsetelte Bartóki-Gönczy Balázs.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Mivel ez a bizonytalanság fennáll, az Egyesült Államok létrehozott egy Artemis-megállapodás nevű dokumentumot, amely kapcsolódik ahhoz a tervhez, hogy Amerika 2024-ben újra embert akar küldeni a Holdra.

Az Artemis-megállapodás bilaterális egyezségek révén próbál magának utat találni, tavaly év végén például több olyan állam is aláírta, amely fontos szerepet játszik az űrtechnológiában; az aláírók tiszteletben tartják a világűregyezményt, de kétsebességes módon, tehát szeretnének tovább menni, bányászni a világűr területein

– zárta gondoaltmenetét a szakember.

A szerk. ajánlása

Címlapról

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból