A válság az összeesküvés-elméletek táptalaja
Válság idején az összeesküvés-elméletek virágkorukat élik. Amikor az embereknek a bizonytalansággal és különféle fenyegetésekkel kell szembenézniük, az összeesküvés-elméletek egyszerű választ adnak minden kételyükre. A koronavírus-járvánnyal és az oltásokkal kapcsolatos hiedelmek világszerte sosem látott mértéket öltöttek, ráadásul olykor még a rengeteg követővel bíró sztárok vagy vezető politikusok is terjesztik őket, írja a The Conversation.
Azt azonban eddig nem tudtuk, hogyan hatnak az összeesküvés-elméletek a fiatalokra, illetve hogyan változik az ilyen teóriákra való fogékonyság az ember élete folyamán, mert nem végeztek erre vonatkozó felméréseket. Ezért három pszichológus egy kérdőív segítségével megvizsgálta, hogy a brit kamaszok mennyire hisznek az összeesküvés-elméletekben.
Fölmérték, milyen összeesküvés-elméletekben hisznek az oroszok
Az oroszok 66 százaléka úgy hiszi, hogy létezik egy olyan csoport, túlnyomórészt az általánosságban vett Nyugaton, amely a történelem átírásával, a tények meghamisításával próbál meg ártani Oroszországnak.
Kapcsolódó cikk
Az eredmények azt mutatták, hogy a tinédzserek 14 éves korukban hajlamosak leginkább hinni bennük, míg a náluk fiatalabbak kevésbé dőlnek be az olyan állításoknak, mint „titkos társaságok befolyásolják a politikai döntéseket”, „a kormányok direkt betegségeket terjesztenek bizonyos csoportok között”, „titkos társaságok irányítják a politikusokat és egyéb nagyhatalmú vezetőket”. A tesztalanyoknak kilenc állítást kellett 1-7 közötti skálán értékelni aszerint, hogy mennyire hiszik el, és a 7 jelentette a legerősebb hitet.
Összesítve és átlagolva a 11-14 és a 14-16 évesek átlagpontszáma 3,72, illetve 4,67.
Ebből és további adatokból azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy 14 éves kor körül a leginkább fogékonyak a gyerekek az összeesküvés-elméletekre. Azt is megfigyelték, hogy ahogyan egyre idősebbek lesznek, jelentősen nem csökken a fogékonyságuk, majd a fiatal felnőtt kor körül 4,06-os értékkel platózik.
Laposföld-hívőt küldenének a világűrbe, közösségi adománygyűjtő kampány indult miatta
A skót férfi egyelőre csupán 175 fontot gyűjtött össze a 250 ezer fontos célösszegből.
Kapcsolódó cikk
A járvány során a legtöbb tinédzser otthon, osztálytársaiktól és barátaiktól elszigetelten tanult, digitális oktatással. A közösségi média-használat jelentősen megnövekedett ezalatt az idő alatt a fiatalok körében. A körülmények tehát ideálisnak bizonyultak ahhoz, hogy a fiatalok összeesküvés-elméleteket terjesszenek egymás között.
A brit Biztonságos Internethasználatért Központ friss közvéleménykutatása adatokkal is megerősítette, hogy tavaly a fiatalok 43%-a vette észre, hogy barátaik félrevezető tartalmakat, vagyis álhíreket osztanak meg az interneten. Mivel a digitális készségek elsajátítása nem része a brit tantervnek, ezért a fiatalok közül sokan nehezen tudják megkülönböztetni a tényeket a kitalációktól.
A szorongás az összeesküvés-elméletek felé sodor
A pszichológiai stressz, a paranoia és a bizalmatlanság is fokozza a konteókra való hajlamot a fiataloknál.
A 13-15 éves korosztály kevésbé képes az érzelmeik feldolgozására a többi kamaszhoz képest. Ez azt jelenti, hogy ebben a korban kevésbé tudnak uralkodni az érzelmeiken, kevésbé ismerik fel és tudják kifejezni érzéseiket. Mindez pedig szorongáshoz vezet, ami igencsak hajlamosít arra, hogy az összeesküvés-elméletek felé forduljanak.
Adolescent Conspiracy Beliefs Questionnaire (ACBQ)
No Description
Ha azt érezzük, hogy képesek vagyunk irányítani a mikrokörnyezetünket, vagy rákényszerülünk az analitikus gondolkodásra, akkor kevésbé vagyunk hajlamosak bedőlni a különféle hiedelmeknek. A kutatók szerint a következő lépés most az, hogy megvizsgálják, a fiatalok esetében is működnek-e ezek a mechanizmusok.
Mi lesz a QAnon mozgalommal most, hogy Trump mégsem leplezte le a háttérhatalom sátánista-pedofil képviselőit?
A szakértők szerint a QAnon mozgalom kettévált: sokan lekopnak, mások radikalizálódhatnak.
Kapcsolódó cikk
Az összeesküvés-elméletek tehát a kamaszok körében is rendkívül népszerűek, és a világjárvány csak rontott a helyzeten. A kutatók a továbbiakban azt is meg akarják érteni, hogy miért olyan vonzóak a fiatalok számára ezek az elképzelések, és mit lehet ellenük tenni, hiszen az olyan népes csoportok, mint a QAnon-hívők, vagy a vírustagadók jelentős társadalmi és politikai károkat okozhatnak egy-egy államban.
