Komoly evolúciós előny a főemlősökhöz képest, hogy az ember kevesebb folyadékkal beéri

Egy átlagos mai ember feleannyi vizet veszít egy nap alatt, mint egy gorilla. Az emberek javára szóló evolúciós előnynek az orr formájához lehet köze.

Az afrikai szavannán jól jött a kisebb vízveszteség

Azt már tudjuk, hogy az evolúció sosem ér véget, de mindig érdekes, amikor a tudósok egy-egy újabb tulajdonságot fedeznek fel, amelyben a főemlősök és az emberek eltérnek. Egy kutatás azt mutatja, hogy az emberi szervezet 30-50%-kal kevesebb vizet igényel és veszít, mint a legközelebbi rokonaink, írja a Big Think.

Evolucio Vizfogyasztas
Az evolúció előnyei / Fotó: Getty Images

Az agyunk térfogata és a kétlábon járás a két legfontosabb fizikai különbség az ember és a majmok között, de a hatékony vízfogyasztás is jelentős különbség a két faj között. Az eltérés valószínűleg komoly evolúciós előnyt jelentett halászó-vadászó őseink számára, akik emiatt Afrikában, a száraz szavannákon egyre messzebb merészkedhettek az ivóvízlelő helyektől az élelemszerző vadászatok során, véli Herman Pontzer, a kutatás vezetője, a Duke Egyetem evolúciós antropológia docense.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

A szervezet a kiválasztás, az izzadás és az anyagcsere során veszít folyadékot, amit folyamatosan pótolnia kell, hogy ne száradjon ki. A tanulmányban 309 különböző életmódot folytató embert (mezőgazdasági és irodai dolgozó is) vizsgáltak, és az ő adataikat hasonlították össze 72 állatkerti és rezervátumban élő majom adataival. 

Összeadták minden ember napi folyadékbevitét, és azt is kiszámolták, hogy mennyi vizet vesztettek a kiválasztás, izzadás és anyagcsere folyamán. Az eredmények azt mutatták, hogy az emberi test átlagosan 3 liter vizet dolgoz fel, míg egy csimpánz vagy egy gorilla kétszer ennyit.

Evolúció: mégis beérjük ennyivel kevesebb vízzel?

Az eredmény azért meglepő, mert az emberek többet izzadnak, mint a főemlősök. Egységnyi bőrfelületen az embernek tízszer annyi verejtékmirigye van, mint a csimpánznak, és akár egy félórás edzés során is jelentős mennyiséget izzadhatunk ki. Ráadásul sokkal aktívabb életmódot folytatunk, mint az állatkerti majmok, akik csak néhány órát mozognak egy nap. 

A kutatók úgy vélik, hogy az igazi különbség az evolúciós előnyből adódik, mert az emberi szervezetnek alkalmazkodnia kellett a kevesebb vízhez.

A tudósok most azt próbálják megérteni, hogyan történt a változás. Az adatok alapján az emberek szomjúságérzete jelentősen eltér a majmokétól: még az emberi anyatej is jóval kisebb arányban tartalmaz vizet, mint a majmok anyateje. 

Az is lehetséges, hogy az orrunk játszik szerepet az eltérésben. Az emberi orr 1,6 millió évvel ezelőtt, a Homo erectus megjelenésével kezdett az arcból egyre kiállóbbá válni, míg a gorilláknak és a csimpánzoknak lapos, széles orruk van. Miért is jó az előreugró orr? Mivel párát lélegzünk ki, az az orrjáratokban lehűl, összesűrűsödik, és visszaalakul vízzé. Ez a víz az orrból visszakerül a szervezetbe. A karakteresebb orr tehát arra szolgálthat, hogy kevesebb folyadékot veszítsen a szervezet.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból