Sikeresen teljesíti küldetését a GRBAlpha, az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold

Küldetésének első három hónapja alatt sikeresen működött az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold, a GRBAlpha – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK) hétfőn az MTI-vel.

Gamma-sugárzást mér a magyar kisműhold

A CSFK kutatóinak vezetésével tervezett, magyar-szlovák-japán együttműködésben megépült kisműhold 2021. március 22-én indult el űrbéli útjára a kazahsztáni bajkonuri űrrepülőtérről. A GRBAlpha egy 10×10×11,3 centiméteres műhold, amely nevét a világegyetem legnagyobb robbanásaihoz kapcsolódó gamma-kitörésekről kapta (GRB).

A küldetés célja, hogy a nagyenergiás asztrofizika egyik legizgalmasabb kérdésköre, a gamma-kitöréseknek nevezett jelenségek minél pontosabb megismerését segítse elő új típusú, akár 10-30 centiméter méretű kisműholdakon is alkalmazható detektor-rendszerek felhasználásával – olvasható a GRBAlpha első 90 napjának eredményeit összegző közleményben.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

A gamma-sugárzást jellegénél fogva nehéz fókuszálni, így a klasszikus képalkotásban és fényképezésben is megszokott módon nem igazán tudnak választ kapni még az olyan alapvető kérdésekre sem, mint hogy hol is történtek ezek az égi események, hogy aztán másfajta műszerekkel és távcsövekkel is vizsgálódhassanak – magyarázza a közleményben Pál András, aki a rendszer fejlesztését vezeti a CSFK részéről.

Ki tudjuk használni azonban azt, hogy még a Föld kozmikus értelemben vett szűkebb környezetét is csak a másodperc néhány század része alatt járja be a fény: azaz, ha több hasonló műholdat helyezünk el akkor az észlelt időkülönbségekből háromszögeléses módszerekkel meglepően pontosan meg is kapjuk a látszó égi koordinátáit is – több, egyébként egy műholddal is mérhető jellemzők meghatározása mellett

– tette hozzá Werner Norbert, aki a projekt tudományos koordinációját segítette.

Egyedülálló megoldások 10×10×10 cm-be tömörítve

„A küldetés első három hónapja számos értelemben is sikeresnek mondható: a műhold fedélzeti rendszerei mind jó egészségnek örvendenek, a detektorrendszer mindkét független csatornája jól működik” – számolt be az eredményekről Mészáros László, aki többek közt a detektor mechanikai vonatkozásaiért felelős.

A közlemény szerint a CSFK munkatársai a teljes Föld körüli környezetre meghatározták azt a háttér-jelszintet, amely felett keresni kell ezeket a forrásokat.

„Számos érdekes, technikaibb jellegű próbán is túl vagyunk, például immáron rutinszerűen frissíthető az adatgyűjtő elektronika több szoftveres komponense is, ami akár a fedélzeti számítógép legtöbb funkcióját is át tudja venni, ha úgy hozná a szükség” – fejti ki a közleményben Masanori Ohno, aki a projekt miatt Japánból, Hirosimából költözött Budapestre.

Ezek a megoldások a maguk nemében is egyedülállóak ilyen kisméretű, 10x10x10 centis műholdakon és nagyban növelik a kísérlet sikerességét

– fűzi hozzá Jakub Ripa asztrofizikus. A közlemény szerint a csapat által épített, a GRBAlphában találhatóhoz hasonló detektorok indulnak az űrbe decemberben a cseh fejlesztésű VZLUSAT-2 műhold fedélzetén is, valamint jelenleg is dolgoznak a CSFK kutatói egy újabb detektoron. „Ezzel ténylegesen is megnyílik az út a háromszögelésen alapuló helymeghatározáshoz” – teszik hozzá.

Japán 2023-ra tervezi, hogy elkészül az űrszemét csökkentése céljából készített fa műholddal, míg Kína már tavaly novemberben elindította a világ első 6G-s műholdját.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból