Elkészült az első magyar hangyanév-katalógus

Elkészítették az első magyar hangyanév-katalógust az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának (ELKH ÖK) kutatói, ezzel immár a 126 magyarországi hangyafaj mindegyikének lett magyar elnevezése.

A legtöbb magyarországi hangyafajnak eddig nem volt egyedi megjelölése

A hangyafélék családja talán a legismertebb, a legtömegesebb és az egyik legnagyobb ökológiai jelentőségű rovarcsoport, ennek ellenére a legtöbb magyarországi fajnak eddig nem volt egyedi és következetes megjelölése a magyar nyelvben. Az ELKH ÖK munkatársai most orvosolták ezt a hiányosságot: a korábban magyarul el nem nevezett fajoknak nevet adtak, továbbá felülvizsgálták és szabadon elérhető katalógus formájában összegezték az összes hazai hangyafaj köznyelvi nevét – közölte az ELKH az MTI-vel pénteken.

Aminek nincs neve, az nem is létezik, vagyis nem tudunk róla beszélni. Ez volt a fő indoka a magyar hangyanév-katalógus megalkotásának

– idézi a közlemény Csősz Sándort, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatóját.

Mindeddig ugyanis csak a hazai hangyafajok kis részének volt magyar megnevezése, és ezek között is zavar uralkodott. Rendet kellett tehát tenni a hangyafajok elnevezései között, hogy végre magyar nyelven is ökológiai jelentőségéhez méltó szakszerűséggel lehessen értekezni a rovarok e népes családjáról – hangsúlyozzák a kutatók.

Csősz Sándor már A földi idegenek címmel két éve megjelent, a hangyák világát bemutató könyve írásakor is tapasztalta annak a szükségességét, hogy minden hazai hangyafajnak legyen egyedi, köznyelvi magyar megnevezése. Ezt az igényt hivatott kielégíteni a nemrég elkészült magyar hangyanév-katalógus.

A névválasztáskor az egyszerűséget és a tudományos névadás szabályait is figyelembe vették

A közlemény szerint a magyar nevek kiválasztásakor fontos szempont volt az egyszerűség, ugyanakkor a tudományos névadás szabályait is figyelembe vették. Az élőlénynek tudományos (latin) megnevezése rendesen két tagból áll: az első tag a faj feletti rendszertani kategóriát, tehát növényeknél a nemzetséget, állatok esetében a nemet azonosítja, míg a második tag nevezi meg a fajt.
Ugyanez jellemző az újonnan megalkotott magyar hangyanevekre is, csakhogy a magyar nyelv sajátosságai miatt fordítva: a bütyköshangyák nemén belül például megszületett a közönséges, illetve a hegyi bütyköshangya név is.
Csősz Sándor hangsúlyozta, hogy tudományos igénnyel alkották meg a magyar hangyanevezéktant, miközben az elsődleges célkitűzésük a használhatóság és az érthetőség volt, ezért még a szavak hangtani jellemzőit is figyelembe vették, hogy a nevek könnyen kimondhatók legyenek.

Bár egyik hangyafaj sem kapta a nevét a Radioheadről, a katalógus mind a 126 magyarországi hangyafaj nevét tartalmazza, emellett szerepel benne 238 gyakran említett, de külföldön honos faj új magyar elnevezése is. A kutatók a legkülönfélébb szövegekben igyekeztek felkutatni a hangyafajok valamennyi, magyar nyelven hozzáférhető említését, ha pedig olyan fajt regisztráltak, amelyiknek még nem volt általánosan elfogadott magyar neve, akkor adtak neki.

A közlemény szerint hangyanév-katalógus jelentőségét a hangyák ökológiai fontossága adja: a 126 hangyafaj teszi ki a magyar rovarbiomassza harmadát, miközben a többi 27 ezer rovarfaj osztozik a maradék kétharmadon. A hangyák minden szárazföldi ökoszisztémában a legtömegesebb rovarcsoportot alkotják, még a trópusi esőerdőben is, ahol a hozzájuk hasonlóan nagy kolóniákban élő termeszek is igen nagy súllyal vannak jelen. Az újonnan elkészült, tudományos igényű regiszter segítségével pedig immár a magyar nyelven belül is elnyerhetik az őket ökológiai súlyuk szerint megillető helyet – mutatott rá az ELKH közleménye.
Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból