Egyre rosszabb a helyzet, újabb melegrekord volt júniusban Észak-Amerikában

Sose volt ilyen meleg a június Észak-Amerikában a rendszeres mérések kezdete óta az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának adatai alapján.

Lassan már hozzászokunk, hogy minden évben megdőlnek a melegrekordok

Európa a második, a világ a valaha volt negyedik legmelegebb júniusát élte idén.

A Copernicus-program műholdak, repülőgépek és meteorológiai állomások több milliárd mérésének számítógépes elemzései alapján állapítja meg a világ hőmérsékleti értékeit – írta a BBC hírportálja.

Lassan hozzászokunk, hogy mostanában minden évben vannak olyan helyek a világon, ahol rekordmeleget mérnek. A meteorológust nem az döbbenti meg, hogy több a hőhullám, hanem az, hogy a hőmérsékleti rekordok ilyen nagy különbségekkel dőlnek meg

– mondta Peter Scott, az Egyesült Királyság meteorológiai szolgálatának professzora.

Kanadában és az Egyesült Államok számos északnyugati városában akár öt Celsius-fokkal is meghaladták az idei értékek a korábbi csúcsokat.

Szélsőséges, extrém hőmérsékletek gyors eszkalációjához vezet

A tavalyi szibériai hőhullám idején egyes rekordértékek több mint öt fokkal nőttek január és június között. A brit meteorológiai szolgálat tanulmánya azt állapította meg, hogy az orosz régióban tapasztalt hőmérsékleteket szinte lehetetlen lett volna elérni ember okozta klímaváltozás nélkül. A kutatás előrevetíti, milyen eredmények várhatók az észak-amerikai hőhullámot vizsgáló tanulmányoktól.
Az első kalkulációk arra utalnak, a Kanadában tapasztalt hőmérsékleti értékek valószínűsége nagyon csekély lenne klímaváltozás nélkül.

Ez azt jelzi, hogy az átlaghőmérséklet változásai nemcsak a szélsőséges, hanem a rendkívül extrém hőmérsékletek gyors eszkalációjához vezetnek

– tette hozzá a professzor.

Nem vesszük elég komolyan a hőhullámok gyakoribbá válását

Friderika Otto, az Oxfordi Egyetem környezetváltozási intézetének kutatója szerint a világ nem veszi elég komolyan a hőhullámok gyakoribbá válását. A viharok és az áradások óriási károkat okoznak, drámai előtte-utána képeket lehet készíteni róluk. A hőhullámok után azonban nem láthatók a pusztítás nyomai.

Ritka, hogy az emberek holtan esnek össze az utcán, inkább csöndesen haláloznak el rosszul szigetelt, hűtetlen otthonaikban

– fűzte hozzá Otto, aki a hőhullámot csendes gyilkosnak nevezte.
Gyakran csak hónapokkal a hőhullámok után derül ki az áldozatok száma, amikor statisztikailag kimutatják a többlethalálozások mértékét.
Még ha sikerül is az üvegházhatású gázok kibocsátását drasztikusan csökkenteni, a jövőben akkor is gyakoribb és intenzívebb hőhullámokat fog a világ tapasztalni, mint jelenleg. Otto szerint a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése mellett költeni kell a jövőben várható hőség elviselését szolgáló intézkedésekre.
Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból