Az 5G után itt az ötödik dimenzió
Egy sci-fibe illő friss tanulmány azt állítja, hogy megtalálta a magyarázatot a sötét anyagra (nem összetévesztendő a fekete lyukakkal!). A felfedezés egy új dimenzióba vezető részecskén alapul, írja a Dazed.
A tudósok szerint létezik egy részecske, amely az ötödik dimenzió kapujaként működik. A hajmeresztő következtetést a The European Physical Journal című szaklapban vezették le. Feltételezésük szerint a részecske magyarázatot adhat a sötét anyag problematikájára, amelyet sosem figyeltek meg közvetlen módon, de állítólag az univerzum tömegének nagy részét teszi ki. A szakértők szerint a részecskék az egész világegyetemben képesek mozogni, így az ötödik dimenzióban is.
2021-es falinaptáron a nukleáris asztrofizika meghatározó nőalakjai
Ezzel a naptárral példaképeket akarnak állítani a tervezők.
Kapcsolódó cikk
A tudósok évek óta igyekeznek bizonyítani az ötödik dimenzió létezését. A négy ismert a tér három dimenziója (jobbra-balra, fel-le, előre-hátra, vagyis a 3D) és az idő. Kutatásaikkal eljutottak az 5D-s egyenletekig, amelyek feltételezik egy újabb dimenzió meglétét a világegyetemben.
A tanulmány szerzői, Adrian Carmona, Javier Castellano Ruiz, Matthias Neubert úgy nyilatkoztak, hogy eredetileg a fermion részecsketömegek eredetét akarták megmagyarázni. Az 5D-s egyenletek tanulmányozása közben a tudósok egy új skaláris mennyiséget vázoltak fel (egy olyan fizikai mennyiséget, amely teljesen leírható a kiterjedésével), amely állításuk szerint hasonlít a Higgs-mezőhöz és a Higgs-bozonhoz.
Úgy láttuk, hogy ez az új skalár mező érdekes, egyáltalán nem egyértelmű módon viselkedik az extra dimenzióban. Ha ez a nehéz részecske létezik, akkor szükségszerűen összekötné az általunk ismert látható anyagot és a sötét anyag alkotóelemeit, feltételezve, hogy a sötét anyag olyan alapvető fermionokból áll, amelyek az extra dimenzióban léteznek
– mondták a szerzők, akik a részecskét „a sötét anyag lehetséges hírvivőjeként” írták le.
Az elmélet után jöhetne a gyakorlati bizonyítás
A tudósoknak azonban most ki is kéne mutatniuk a részecskét. Hogy ez mennyire nem tűnik egyszerűnek, azt a a Nobel-díjat érő Higgs-bozon esete is mutatja: felfedezése 2012-ig nem történt meg, pedig 1964-ben írtak róla először. A Higgs-bozont először a Nagy Hadronütköztetőben, vagyis a világ legnagyobb részecskegyorsítójában látták először. Az elméletben most megalkotott részecske azonban túl nehéz ahhoz, hogy a már létező hasonló berendezésekkel ki lehessen mutatni. A kutatók azonban bíznak abban, hogy közvetett módon tudják bizonyítani létezését.
Újfajta kémiai kötést fedeztek fel amerikai kutatók
A tudósok szerint a felfedezés egyben elmossa a kémiai kötések közötti, eddig elvágólagosnak tekintett határokat.
Kapcsolódó cikk
„Az új részecske fontos szerepet játszhat a világegyetem kozmológiai történetében, és lehet, hogy olyan gravitációs hullámokat kelt, amelyek a jövőbeli gravitációshullám-detektorokkal már kimutathatóak lesznek” – nyilatkozták.
Ma már azt is bebizonyították, hogy a világegyetem gyorsabban tágul, mint véltük, tehát reméljük, előbb-utóbb a fermionok is meglesznek.
