A rendszerezett szagmintákat múzeumok is hasznosíthatják a látogatói élmény kiteljesítéséhez. 

Mesterséges intelligencia térképezi fel a szagokkal kapcsolatos írásos emlékeket

Az utóbbi időben számos megdöbbentő hír szólt a szagokról. Kitűnő marketingfogás a világűrillatú parfüm vagy Gwyneth Paltrow hatalmas visszhangot kiváltott vaginaillatú gyertyája. Két éve a karácsonyi szezonban a KFC sültcsirke illatú tüzifájára futhatott össze a nyál a szánkban. 

odeuropa projekt szag
Az Odeuropa projekt egyik kutatója egy illatzacskót szagol / Fotó: Caro Verbeek/Odeuropa

A különböző illatok segítségével könnyebben felidézhetjük a hozzájuk kapcsolódó emlékeinket is. De vajon évszázadokkal ezelőtt milyen illatok terjengtek a kontinensen? Ezt hivatott feltárni és összegezni egy tudósokból, történészekből és mesterséges intelligencia szakértőkből álló európai csapat, írja a The Guardian.

A 2,8 millió euró költségvetésű Odeuropa projekt keretén belül a kutatók azokat az illatokat rekonstruálják, amelyek a 16. és a 20. század között jellemezte Európát. 

Ha megnézzük az 1500-as évektől kiadott szövegeket, rengeteg illattal kapcsolatos kifejezést találhatunk bennük, az egyház által használt tömjéntől kezdve a dohányig

– mondta dr. William Tullett, a cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem munkatársa, az Odeuropa projekt tagja, a Smell in Eighteenth-Century England (A 18. századi Anglia illatai) című könyv szerzője.

Kapcsolódó cikk

A jövő januárban induló projekt során először egy olyan mesterséges intelligenciát terveznek kifejleszteni, amely régi szövegekből kiszűri a szagokkal kapcsolatos leírásokat hét különböző nyelven. Ezenkívül fel kell ismernie a szagokkal kapcsolatos képeket, például a festményeken azokat a tárgyakat, amelyeknek valamilyen szaga van. 

Ebből áll majd össze az európai illatenciklopédia, természetesen üvegbe zárt illatmintákkal. Az egyes szagokhoz kapcsolható érzelmek, helyszínek is meghatározásra kerülnek a gyűjteményben, ahogy a hozzá tartozó személyek – például orvosok, akik a szagok alapján is diagnosztizáltak. Tullett elmondta, hogy régen úgy vélték, a rozmaring illata távol tartja a pestist, vagy például a 18-19. században repülősót szagoltak a görcsök oldására vagy eszméletvesztéskor. 

Múzeumok a látogatók újabb érzékére hathatnak

A projekt azt is nyomon követi, hogyan változott meg az egyes szagok jelentése és felhasználása az idők során. 

A dohány a 16. században került Európába, és rendkívül egzotikus illatnak tartották kezdetben. Ahogy egyre elterjedtebbé vált a dohányzás, már hozzátartozott az európai városok szagához. A 18. században már a színházakat átható dohányszagra panaszkodtak az emberek. Ma pedig a tiltás miatt egyre kevesebb helyen lehet dohányillatot érezni

– illusztrálta egy szemléletes példával, hogyan változhatnak a történelem során a körülöttünk kavargó illatok összetétele. 

A projekt végén kémikusok és parfümszakértők segítségével szeretnék rekonstruálni a régi idők illatait. Ezeket az illatmintákat aztán múzeumok és történelmi emlékhelyek is felhasználhatják a még teljesebb látogatói élmény kialakításához.

A yorki Jorvik Viking Központban egy ideje használják is a 10. századi jellegzetes szagokat, amelyek segítségével különösen emlékezetessé tehető a kirándulás. 

Explore JORVIK Viking Centre

The world famous JORVIK Viking Centre is a 'must-see' for visitors to the city of York and is one of the most popular visitor attractions in the UK. http://j...

A tudósok is csak nemrég jöttek rá, hogyan érzékeljük a szagokat. Fontos tudni, hogy a szaglás elvesztése a koronavírus egyik tünete is lehet.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet