A kutatók az emberektől várják a világ minden tájáról, hogy küldjenek nekik fotókat projektjükhöz.

Képzőművészet a tudomány szolgálatában

Clara Peeters-től Paul Cézanne-ig a zöldségek és gyümölcsök számtalan művész vásznán bukkantak fel az évszázadok során. Egy kétfős kutatócsoport ezúttal az emberek segítségét kéri abban, hogy küldjenek nekik fotókat haszonnövényeket ábrázoló műalkotásokról. A kutatás célja megvizsgálni, hogyan alakult az egyes fajták népszerűsége, hogyan változott fizikai megjelenésük, írja a The Guardian.

Zoldseg Gyumolcs Holland Kutatas
Paul Cézanne: Csendélet Függönnyel, Korsóval És Gyümölcsöstállal / Fotó: Reuters

A tudósok szerint a fotókból megállapítható lehet, hogyan változott a termések formája és színe az évezredek alatt. Továbbá a kereskedelemről és a táplálkozási szokásokról is információval szolgálnának az összegyűjtött és rendszerezett adatok.

Holland múzeumok összefogása a diverzitás érdekében

Amikor a Black Lives Matter mozgalom tüntetésein résztvevők elkezdték ledönteni vagy megrongálni a gyarmatosító, rasszistának minősített történelmi személyiségek emlékműveit, az annak a társadalmi igénynek a megnyilvánulása, hogy az egykori gyarmatosító államoknak ideje szembenézni múltjukkal, újraértékelni történelmüket. Ennek keretében Londonban a főpolgármester vezetésével indult szoborrevíziós program, Donald Trump viszont egy hősi szoborparkba menekítené a céltáblává vált szobrokat.

„A módszerrel a világ műalkotásainak segítségével, elsősorban a szobrászattal és a képzőművészetekkel a világ legnagyobb zöldség- és gyümölcsadatbázisát építhetnénk ki” – írták a kutatók.

Narancssárga répa és fehér húsú dinnye

Ive De Smet, a belga VIB-UGent Növénybiológiai Központ munkatársa elmondta, hogy a kutatásukban már felmerült az a kérdés, hogy vajon a sárgarépa azért narancssárga színű, mert Orániai Vilmos tiszteletére a hollandok kifejezetten az uralkodóház színében termesztették.

Holland kutatók újabb titkokat tártak fel a Leány gyöngy fülbevalóval című festményről

A hágai Mauritshuis galéria kutatói fedték fel az 1665-ben készült festménnyel kapcsolatos eredményeket, írja a The Guardian . A szakértők első alkalommal fedezték fel a lány arcán lévő szempillákat, illetve bizonyítékot találtak arra, hogy a nő feje mögött zöld függöny található.

A festmények tanulsága szerint a növények csak a 17. században váltak népszerűvé, de már korábbi képeken is sokszor ábrázolnak narancssárga répákat.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A narancsszínű répa bizonyosan korábban is létezett, mert láttunk bizánci ábrázolást is róla. A narancssárga répák először Antwerpen környékéről származó festményeken tűntek fel, majd egész Hollandia területén elterjedt[/perfectpullquote]

– mondta De Smet, aki szerint az eredményeiket a genetikai kutatásokkal kombinálva további felfedezéseket lehetne tenni. Megjegyezte, hogy a művészet és a genetika korábban már „összedolgozott”. Az egyiptomi csíkos görögdinnyék ókori ábrázolásából eredő következtetést megerősítette egy 3500 éves, piramisban megtalált görögdinnye-levél genetikai elemzése. Ebből megállapították, hogy a növényt akkoriban már termesztették.

No Title

No Description

A projekt ötlete is a görögdinnyéhez kötődik. De Smet egy szentpétervári képtárban meglepődve látta Frans Snyders festményén, hogy fehér húsú, de mégis érett dinnyét festett a precizitásáról híres holland mester. De Smet minél több anyagot vár a görögdinnyéről is, hogy fel tudják térképezni, hogy mikor és hol terjedt el a fehér húsú változat.

Hol találkozhat művészet és valóság? Milyen kutatásra jutunk a politikai autoriter személyiségeknél?

Az előadásban a politikai viselkedés és attitűdök személyes vonatkozását, beágyazottságát kíséreljük meg felvázolni, modellt alkotni a politikai attitűdök megjelenéséről a személyiségfejlődés hátterében. Kísérletünk hasonló Adorno és munkatársai törekvéséhez az autoriter személyiség kutatása kapcsán, de a tünetegyüttes-megközelítés helyett sokkal inkább egy fejlődéslélektani elvet veszünk alapul (pl. Jane Loevinger ego-development elképzelését).

De Smet és társa, David Vergauwen művészeti oktató elismeri, hogy kutatási módszerük nagy korlátja, hogy a régészeti leletek és szakácskönyvek nem írják le a növényi hozzávalók fizikai megjelenését. A régi korok növényeiről meg ritkán áll rendelkezésükre vizsgálható DNS.

No Title

No Description

Aki szeretne hozzájárulni a kutatás sikeréhez, a következő emailcímre küldheti fotóját: [email protected]

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet