Nem csak egy szúnyogcsípés
A szúnyogok terjesztenek több olyan súlyos, akár halálos kimenetelű betegséget, mint a Zika-láz, a dengue-láz, a Rift-völgyi láz vagy az emberiség egyik legpusztítóbb járványát okozó malária. Ez utóbbi a legveszélyesebb: 2019-ben 229 millió megbetegedést regisztráltak, amelyből 400 ezer végződött a beteg halálával.
A malária kórokozója az Anopheles szúnyogfajta fertőzött nőstényeinek csípésekor jut az emberi szervezetbe. Jelenleg szúnyogriasztó spray-vel és szúnyoghálóval lehet védekezni ellenük a szúnyogcsípés ellen, de a leginkább kritikus afrikai területeken a két módszer együttes alkalmazásával sem lehet teljesen kivédeni a fertőzésveszélyt.
A Pretoriai Egyetem kutatói ezért új módszereket kerestek. Azt szerették volna megtudni, hogy egyes embereket miért szeretnek jobban a szúnyogok, míg másokat kevésbé. Azt vizsgálták, hogy milyen vegyületek találhatóak azoknak az egyéneknek a bőrén, akik úgy tartják magukról, hogy őket gyakran megcsípik a szúnyogok, és milyen a kémiai összetétele azoknak, akiket inkább elkerülnek a zümmögő rovarok.
Megalkották a mesterséges bőrszövetet, ami érzékeli a fájdalom erősségét
A felfedezés elterjedésével az orvostudományban a bőrátültetés és a protézisek technológiájában hozhat forradalmi változást.
Kapcsolódó cikk
Arra is kíváncsiak voltak, hogy a szúnyogokat vonzó emberek vegyületeiből lehet-e hatékony szúnyogcsapdát előállítani, illetve a másik csoportra jellemző komponensekből szúnyogriasztót készíteni.
Az emberi bőrön több mint ötszáz különböző vegyület mutatható ki
A nőstény szúnyogoknak petéik kifejlődéséhez van szükségük a vérre. A rengeteg kemikáliát használó modern környezetünkben nem egyszerű kiválasztaniuk a legfinomabb falatot. Először is a szúnyognak észre kell vennie a gazdatestet, ezt általában vizuális jelekkel vagy a széndioxid érzékelésével oldják meg.
A továbbiakban a testhő és kipárolgás alapján tájékozódnak a szúnyogok, majd végül a bőr illata határozza meg, hova szállnak le és hol csípnek.
A szúnyogok azért szeretnek jobban egyes embereket megcsípni, mert vonzóbb számukra bőrük szemiokemikáliáinak összetétele, írja a The Conversation. Az emberi bőr felszínén található vegyületek vizsgálata azonban nem egyszerű: a tudomány eddig több mint ötszáz különböző vegyületet azonosított be, és még nagyon sokat nem ismerünk.
A jövőben egyre több embert érinthetnek a szúnyogok által terjesztett kórságok
A kutatók egy karkötőként hordható szilikoncsík segítségével vettek mintát a kutatásban részt vevő 20 önkéntestől. A mintákból laboratóriumi analizáló eszközeik segítségével igyekeztek minél több vegyületet azonosítani. Az önkénteseket az alapján osztották két csoportra, hogy gyakran csípik-e meg őket a szúnyogok vagy sem.
Összesen 69 olyan illékony és félig illékony vegyületet határoztak meg, amelyek az egyes emberek bőrfelszínére jellemző kémiai profil eltéréseiben szerepet játszanak. Ultranagy teljesítményű folyadékkromatográfia és nagyfelbontású ion mobilitás spektrometria segítségével pedig húsz olyan kémiai vegyületet azonosítottak, amely meghatározza a szúnyogok áldozatának kiválasztását, vagyis, hogy kire szállnak le és kit csípnek meg.
További vizsgálatok mellett a kutatás során beazonosított anyagokból a jövőben akár hatékony szúnyogcsapda és szúnyogriasztó is készülhet. Ez azért is fontos, mert a globális felmelegedés miatt egyre több embert fenyegetnek a szúnyogok által terjesztett betegségek – tehát nem csak szúnyogcsípésről van szó. Tavaly nyáron az Egyesült Államokban egy új, szúnyogok által terjesztett vírus is megjelent.
Tudósok feltárták a libabőr valódi okát
Kulcsfontosságú szerepe van a szőrnövekedésben is.
