A régészek régóta vitatkoztak az Ardales-barlang színes cseppköveinek eredetéről. Egy friss tanulmány most tisztázta a kérdést.

Hozott anyagból dolgoztak

Régészek egy csoportja arra a megállapításra jutott, hogy a spanyolországi Ardales-barlang cseppkövein látható vörös okker színezés a neandervölgyi emberek műve, írja az Artnews.

Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben publikált tanulmány felfedezései egy régészeti berkekben régóta zajló, a festmények eredetére vonatkozó vitát zárhat le. 

ardales barlang cseppko festes

Africa Pitarch Martí és kutatótársai A felszín alatti világ jelképes szerepe a középső kőkorban élő neandervölgyi emberek számára című munkája azt kívánta meghatározni, hogy az Ardales-barlang cseppkövein látható vöröses elszíneződés természetes folyamat eredménye-e vagy pedig más módon került a képződményekre.

A kövekről és a barlang többi részéből vett kőzetminták elemzése egyértelműen megállapította, hogy a vöröses elszíneződés nem a barlangban zajló természeti folyamatok eredménye. A felület vizsgálatából az is kiderült, hogy a festéket valószínűleg fröcsköléssel vagy fújással vitték fel a barlang falára. Mindez azt az elméletet támasztja alá, hogy a cseppkövek színe a neandervölgyi emberek tevékenységének eredménye.

A színezett cseppkövek a legrégebbi falfestmények a világon

Ezt bizonyítja az a vizsgálati eredmény is, hogy a festékanyag 64 800 éves, vagyis több mint 20 ezer évvel korábbról származik, minthogy a Homo Sapiens megérkezett volna Európába. Így jelenlegi ismereteink szerint ez számít a világon a legrégebbi barlangfestménynek. 20 ezer évvel később Ázsiában is már jóval bonyolultabb alkotásokat készítettek őseink.

A kutatók azt is megállapították, hogy a neandervölgyiek egy 10 ezer éves perióduson belül több alkalommal is visszatértek a barlangba és átfestették a cseppköveket.

Az ardales-i lelőhely több mint ezer alkotása az őskori barlangrajzok valóságos kincsesbányája. A cseppkövek korai, viszonylag egyszerű befestése után az őskori alkotók később már bonyolultabb alakzatokat – vonalakat, pontokat, kezekről készült stencilnyomatokat – is festettek a barlangok falára. 

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet