A kolbászos bucijáról és a színvonalas, meghívott vendégeiről híres Kobuci adott otthont a Best of KiSTeHéN turné 7. állomásának, ahol is előzenekaraként a Presszó Tangó Libidó lépett fel. Minden évben megrendezett közös koncertjük idén sem maradt el szerencsére.
A szintén szentendrei, 2006-ban megalakult PTL, a legjobb értelemben, kocsma- és világi zene, tangóharmónikával, kisvárosi örömzene, dallamos ritmusos, szentendrei életet lefestő szövegekkel, saját bevallásuk szerint rákkenrollosska egy kis charlestonnal.
2011-ben megjelent első albumuk, a Keletközépeurópai címet viselve tett nagyobb népszerűségre szert mind Szentendrén, mind Budapest eldugottabb underground pubjaiban.
A Kistehénnek 2002-ben indult a pályafutása, mégpedig a Sziget reklámdalával, és azóta felfelé viszi őket a szél.
Több száz koncert után, még mindig elmondható, hogy nem vált rétegzenévé. A tizenévesektől kezdve az ötvenes éveikben járókig nagyon sokszínű tömeg szokott összegyűlni a színpad előtt miattuk.
Szentendrei gyökereik egyértelműen összehozta a két zenekart. Az Szentlélek téri hévmegállótól körülbelül három perc sétára a Zichy udvar kertjébe érve, az elsőkertben, a fűben ülő fiatalok láttán úgy gondoltam, hogy jó helyen járok.
A kiszűrődő zajok biztatóan vonzottak be, és emlékeimet beigazolva kedves kiszolgálás fogadott a pultnál is.
Fa színpad állt a hátsó részben, mellette a backstage bejárata a baloldalon, a kert felett pedig apró lámpasor biztosította a fényt. Az est zenészei még az udvari részen járkáltak.
Kis idő múlva hét óra körül elkezdődött a koncert, amikor már csak néhány csillag égett az égen.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Mikor már csak néhány csillag ég az égen
Szaladok legalább az egyiket utolérjem
Nehogymá
Egyedül maradjak a földön
Rohanok, de akkor hirtelen egyérzés
Földönt Világgá megyek, világgá leszek
Nekem elég ha csak becsukod a szemed
Eltűnök innen, el én örökre
Egy lépésem száz madaraknak röpte. (PTL: Világmenős) [/perfectpullquote]
A hallgatóságot kicsalogatva már már félig üres fröccsös poharaik mögül, tánctérré alakították az udvart, kellemes szellős tömeg alakult ki.
A Világgámenős című dal környékén minden táncolnivágyó bevetette legjobb tudását és szabadon élvezte a zenét. A sörpadokkal, hosszú pulttal és fák árnyékával körbevett terület atmoszférája egy jó hangulatú zárt közeggé formálódott.
Rövid koncertjük után, ami a Kobuci kötelező 10 órai zárása miatt voltak kénytelenek így alakítani, átállás után a színpadot a KiSTHeHéN zenekar vette birtokba.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Génjeim a bőröndömben, atmoszférában homlokom
Autóm a galaxisba’, elázott frázisok,
Amit majd elvisz a szél
Majd minden eltűnik, elvisz minket a szél. (KiSTeHéN: Elvisz a szél) [/perfectpullquote]
Első daluk, a Szerelmes vagyok minden nőbe már az elején belecsapott a hangulat megalapozásába, hamar belerázódott mindenki, és ez kísérte végig az egész koncertet.
Ez a táncolós kissé melankolikus emlékeket csalogató állapot.
Többet között repertoáron volt a Hagyjatok aludni, Elviszi a szél és a Feri elvitte a kabátom is. De természetesen a már említett Elvisz a szél, Elviszem magammal, Milyen kár és a többi ismertebb dalaikra tomboltak a legjobban. Úgy éreztük, felrobban a Kobuci.
A koncert csúcspontja körülbelül a két harmadánál érkezett, ahogy ezt megszokhattuk a Kistehén-koncerteken.
Remélem, mindenki elviszi magával a koncert emlékét még akkor is ha túl jól sikerült az este.
A Kistehén legközelebb Debrecenben látható a Nagyaerdei Víztoronyban szeptember 2-án. (Facebook-esemény: ITT)
A Szentendrei Éjjel-Nappal Fesztiválon, augusztus 27-én pedig a Presszó Tangó Libidó lép fel. (Facebook-esemény: ITT)