Bérczi Linda kezében futnak össze a Budapest Art Week szálai, ami nem kevés munka, hiszen a képzőművészeti hét 140 programja 70 helyszínen zajlik 6 nap alatt. Beszélgettünk a bőség zavarában lévő látogatókról, a zónákra osztott városról. Szóba került, hogy mi az a küszöbfélelem és a képzőművészet népszerűségének kérdése is a fiatalok körében.
ContextUs: A programsorozatnak egyik nyilvánvaló célja, hogy közelebb hozza az emberekhez a kortárs művészetet. Hogyan szeretnétek elérni, hogy az érdeklődők tudatosabb művészet fogyasztók legyenek?
Van a szakmában egy kifejezés, úgynevezett küszöbfélelem, aminek az a lényege, hogy hiába sétálunk el egy – sokszor az utcafrontra néző – galéria mellett, nem merünk bemenni. Ha látunk egy nagy üres, tágas teret, akkor úgy érezzük, ha oda belépünk, akkor muszáj, hogy véleményünk legyen és azt ki is nyilvánítsuk. Azonban ez nincs így. Úgy gondolom, hogy a képzőművészet fogyasztásának az a lényege, hogy egyszerűen hasson ránk. Azáltal, hogy mi galériatúrákat szervezünk és a látogatók tárlatvezetők segítségével ismerkedhetnek meg a kiállított művekkel, az egész egy csoportos élménnyé válik és legközelebb nem lesz bennük ez a fajta félelem.
ContextUs: Rengeteg tárlatvezetés lesz a héten. Lesznek olyan különlegességek, amiket csak ekkor tudnak megtekinteni a látogatók?
Igen, például a 4-es metró-túránk, amit tavaly indítottuk. Manapság mások is vezetnek ilyet, de az ötlet tőlünk származik. Nem hiányozhat a programjaink közül a köztéri szobor-sétánk, aminek a lényege, hogy a nap mint nap látott szobrokat alkotóhoz és történethez tudják kapcsolni az emberek. Ezek mellett lesznek a galériatúrák, amik keretében három-négy galériát fogunk össze és az éppen aktuális anyaggal ismerkedünk meg. Azért is van ennyi programunk, mert úgy gondolom, hogy a világ már események köré szerveződik. Tehát ha egy adott kiállítás egy adott időszakban nyitva van és szabadon megtekinthető, akkor az emberek halogatják a látogatást, egészen addig, míg végül lemaradnak.
ContextUs: Mondhatjuk, hogy ami kortárs, az elsősorban az elvont és az absztrakt felé közelít. Egyetértesz azzal, hogy ha valami nem sorolható ezekbe a kategóriákba az manapság nem is lehet népszerű?
Dehogynem, lehet népszerű! Azt gondolom, hogy ahhoz hasonlóan, hogy sok fajta ételt szeretünk, sok fajta művészetfogyasztó is van. A kortársakat néha nehezebb megérteni. Például Dalít sem értették a saját korában.
Amit fontosnak tartok az az, hogy nyitottnak kell lenni, és nagyon jó, ha lehetőség nyílik beszélgetni az alkotóval vagy a galeristával, mert olyan támpontokat tudnak adni, amiktől könnyebb lesz a befogadás.
Olyan háttértörténetekhez juthatunk, amik akár a puzzle, egy kerek egésszé állnak össze a végén.
Budapest Art Week 2018
6 nap | 72 helyszín | 96 kiállítás | 90 program | 1 jegy www.bpartweek.hu
ContextUs: Mennyire tartod populárisnak a képzőművészetet a fiatalok körében? Hogyan oszlott meg a látogatók átlag életkora az elmúlt években?
Sajnos a képzőművészet általánosságban az egész országban háttérbe szorul a többi művészeti ág között, viszont azt tudom mondani, hogy az Art Week népszerű a fiatalok körében. Sok egyetemista látogat el a programjainkra, akik nem csak egy, hanem számos programon részt vesznek. Ennek persze nagyon örülünk.
A tanítási rendszerben a képzőművészet nincs annyira jelen, nem szoktatnak rá minket fiatal korunktól. Igazából szokás kérdése, hiszen, ha egyszer valakinek volt egy pozitív élménye, akkor elmegy újra.
Viszont ez vékony jég, mert ha rossz a tapasztalat, akkor hosszú időre elmehet tőle a kedve.
Igyekszünk a tárlatvezetéseket úgy szervezni, hogy azok ne száraz szakmai szövegek legyenek, hanem a befogadó nyelvén mondják el őket.
ContextUs: Az esemény nevéből úgy gondolom, célotok a külföldi látogatók megszólítása is. Mennyire népszerű az eseménysorozat nemzetközi szinten?
Az Art Week egy brand név, világszinten ismert, több nagyvárosban is van már ilyen hét, pl. Londonban vagy Berlinben. Mikor külföldön járok, azt tapasztalom, hogy ott sokkal inkább fogyasztanak képzőművészetet az emberek, éppen ezért örülünk nagyon a külföldi látogatóknak. Idén pedig annak köszönhetően, hogy sokkal többet kommunikáltunk a nemzetközi sajtóban, sokkal nagyobb arányban jönnek a világ minden pontjáról.
ContextUs: Idén a hetijegy mellett napijegy is elérhető. Köze van ennek a látogatói szokások változásához?
Ez így van. Ebben az évben számos újításunk van, például zónákra osztottuk a várost. Hétköznaponként egy-egy zóna este nyolcig várja a látogatókat. A napijegyet azért vezettük be, mert voltak olyan visszajelzések, hogy nem örültek annak, hogy ahhoz is hetijegyet kellett váltaniuk, ha csak egy programon szerettek volna részt venni. Ezen kívül fontos, hogy a legtöbb programra kötelező regisztrálni, hogy ne alakulhassanak ki olyan esetek, hogy a tömeg miatt nem hallják jól a tárlatvezetőt és nem látják az adott műalkotást sem.
Továbbá lett egy magazinunk is, amiben nem csak a programok vannak benne, hanem interjúk és cikkek is a kiállításokról és a kiállítókról. Van egy programtérképünk is, ami eddig nem volt. Nem utolsó sorban pedig lett két saját kiállításunk is.
ContextUs: Melyik kiállítások ezek és mire számíthatnak az odalátogatók?
Az egyik a Budapest Projekt Galériában az Itt van a város, vagyunk lakói című fotókiállítás, melynek címét egy Cseh Tamás dal egyik sora adta. Ezen a kiállításon Budapest egy másik arcát mutatja meg, nem a turisták által ismertet, hanem a mindennapokat.
A fotókon közösségi kertek szerepelnek vagy éppen bulizó fiatalok. Ez utóbbinak az a különlegessége, hogy egy 2017-ből, és egy 70-es évekből származó sorozat keverékéből áll össze melyet apa és lánya készített.
Vannak még presszókról és tömegrendezvényekről készült képek, illetve a 2014-es választások előtt a választási preferenciákat kutató sorozat is. Egy szobor látható a kiállításon, Szabó Ottónak egy installációja, ami egy olyan inkubátor, amiben éppen krumplit csíráztatunk.
A galéria emeletén pár további sorozat is látható: egy a városban álló üres terekre hívja fel a figyelmet, egy másik a Nagybani Piac hajnali életéről szól, mikor az árusok megérkeznek, kipakolnak és szunnyadnak egyet a hagymán meg a krumplin. Van még egy sorozat a lombtalanításról, olyan tárgyakról, amiknek nagyobb múltja van, mint nekünk. Továbbá kiállítottunk egy videómunkát is, ami a Fészek Klub történetébe vezeti be a látogatót, ami régen egy zsidó árvaház volt. A kiállítás kurátora Ferenczy Bálint fotótörténész.
ContextUs: Mit vársz a leginkább az idei Art Weeken?
A másik kiállításunkat, amiről még nem esett szó. Ez a Tesla Budapestben látható az Art Week hetében, Szuszpenziók címmel. Sokáig kerestem, hogy hol legyen ez a kiállítás, mert fontos volt nekem, hogy olyan térbe vigyük ami különleges. Így jött a Tesla, ami alapvetően egy szórakozóhely, nem is nagyon szoktak kiállítások lenni ott.
Ennek a térnek a szépsége és a nehézsége az, hogy kevés fal van és egy üveg térben kell elhelyezni a műveket, így több installáció és videó munka látható, de képek és szobrok is helyett kaptak.
A végeredmény fantasztikus lett, a kiállítás kurátora, Kukla Krisztián, művészettörténész nagyon jól használta ki a teret az alkotások bemutatására.
CV
Bérczi Linda kulturális programszervező, elsősorban képzőművészeti események kitalálója és megvalósítója. Galeristaként kezdte pályafutását a művészeti szcénában (G13 Galéria), majd 2012-ben elindította a Nyitott Műtermek Délutánja programsorozatot azzal a céllal, hogy közelebb hozza a kortárs művészeket és művészetüket az érdeklődőkhöz, és ezáltal jelenlevővé tegye a képzőművészetet a mindennapi életünkben. 2015-ben megalapította az L Art Open Studios (LAOS) Műteremházat, melyben amellett, hogy számos képzőművésznek nyújt alkotási lehetőséget kiállításokat és rendezvényeket is szervez. 2016-tól a Budapest Art Week képzőművészeti eseménysorozat igazgatója. Legújabb projektje a Budapest Art Mentor – képzőművészeti mentorprogram, melynek célja, hogy fiatal képzőművésznek lehetőséget teremtsen a magyar és a nemzetközi művészeti szcéna megismerésére és az abba való beágyazodásra.
