A feladat nem kevesebb, mint megjeleníteni a ’20-as évek végének Berlinjét. Az ikonikus nagyvárost, annak emblematikus, mindig zajos, forgalmas közterét és a nyomornegyedekben tengődő, szegény, kisiklott sorsú emberek hétköznapjait. No, meg elmondani egy olyan antihős történetét, aki többet akart az élettől egy vajas kenyérnél, de sokszor még arra sem volt pénze.

A súlyos veszteségeket eredményező világháború után járunk, a nemzeti szocialista mozgalom előretörésének idején.

Egy skrupulusok nélküli ország skrupulusok nélküli nemzedéke ez: kurvák, csavargók, kalandorok, bűnözők, munkanélküliek, lumpen elemek, kitartottak és stricik színes-szagos világa.

Ebben a közegben él Franz Biberkopf, szállítómunkás, aki a darab hangulatát meghatározó alapszituáció szerint féltékenységében megöli a barátnőjét. A színpadi mű Mészáros Béla főszereplésével azt mutatja be, hogy e szörnyű tett ellenére, börtönbüntetése letöltése után igyekszik becsületesen élni.

Keresztes Tamás (B), Mészáros Béla (J) / Fotó: Dömöky Dániel_Katona József Színház

De vajon sikerülhet-e ez egy moral insanity-nek? Attól ugyanis, hogy valaki állandóan azt hajtogatja, jobb ember akar lenni, még nem feltétlenül válik azzá. Nem elég tisztességesnek látszani, annak is kell lenni. Biberkopf viszont egy mélységek és magasságok nélküli ember, akinek sem a szíve, sem az esze nincs a helyén. S mikor a lelkiismeretet osztogatták, pont hiányzott.

Szerelmet, barátságot, a valakihez tartozás érzését és egy jól fizető állást akar. Tök normális ez, hiszen mindannyian erre vágyunk.

De mi van akkor, ha emberünk nem tiszteli a nőket, könnyen eljár a keze? Ha olyan férfiakkal barátkozik, akikkel nem kellene? És olyan melókat vállal el, amilyeneket nem ajánlatos?

A darab célul tűzi annak az összefüggésnek az ábrázolását is, hogy az egyén törekvéseit miként befolyásolják a történelmi események. Hogyan hat a személyes életútra a konkrét társadalmi-gazdasági-politikai környezet? Ne felejtsük el, hogy a történet a weimari köztársaságban játszódik! A vesztes világháború anyagi és morális következményei alól a lecsúszott, elszegényedő, demoralizálódó embermilliók nem tudják kivonni magukat. Az ő sorsuk együtt formálódik a fasizálódó nagyvároséval.

Szirtes Ági (B), Mészáros Béla (J) / Fotó: Dömölky Dániel_Katona József Színház

2018-ban klisék nélkül megmutatni az egykor volt Berlin kevésbé tetszetős arcát, és egy zátonyra futó jellemfejlődés párhuzamos történetét, nem kis kihívás. A darab igyekszik eredeti megoldásokkal dolgozni. Ízelítőül: ilyen az első felvonásban elhangzó techno betét, ami a ’20-as évek berlini lokáljainak fülledt, laza erkölcsű világát hivatott megidézni. Meglepően jól működik ennek, a korszaktól teljesen idegen és akkor még nem is létező zenei műfajnak az alkalmazása. Mennyire más ez, mint Bob Fosse Cabaret-ja, mégis mennyire hasonló az atmoszféra teremtő ereje.

De kitart-e a frappáns megoldások lendülete a második felvonásra is? Leköti-e a végig a figyelmet a súlyos kérdéseket feszegető darab?

Ebben a színpadtechnikára és a színészekre óriási feladat hárul.

Adja magát a kérdés, hogy a nagy elődök után működőképes-e a sztori a színpadon is: sikerült-e megidézni a mára már szerencsére letűnt idők Berlinjét. Meg tudja-e mutatni az alkotócsapat a szimbolikussá vált Alexanderplatz nyüzsgő mindennapjait és a várossal együtt morális züllésbe sodródott tömegek lelkületét?

A Berlin, Alexanderplatz bemutatója március 10-én volt. A következő előadásra ezen a linken tudtok jegyet vásárolni.

SZEREPLŐK

Franz Biberkopf Mészáros Béla Henschke Bezerédi Zoltán Ida Borbély Alexandra Bruno/Ziege Dankó István Nachum/Terah Dér Zsolt Pums Elek Ferenc Reinhold Keresztes Tamás Herbert/Deske Kocsis Gergely Meck Kovács Lehel Lina/Trude Mészáros Blanka Éva Pálmai Anna Mieze Pálos Hanna Cilly Pelsőczy Réka Minna/Franzie Rujder Vivien Bastné Szirtes Ági Georg Takátsy Péter Willi Tasnádi Bence Elizer/Sarug Vajdai Vilmos Karl/André Vizi Dávid e.h.

Továbbá: kurvák, rokkantak, orvosok, betegek, berlini járókelők.

ALKOTÓK

Tér Horváth Jenny Jelmez Nagy Fruzsina Hang Keresztes Gábor Zene Freakin’ Disco Mozgás Horkay Barnabás Fény Lohár Antal Vizuál Bartha Máté Dramaturg Bíró Bence Dramaturg konzulens Radnai Annamária Ügyelő Héricz Anna Súgó Fejes Vera Asszisztens Sütheő Márton Rendező Kovács D. Dániel