Unod a belvárost, a nyüzsgést, a betontengert? Jó lenne szombat délután sörrel a kezedben, szabadban lenni, felhőket bámulni? Akkor gyere, mutatok valamit! Elviszlek a Fellinibe.
Habár még sosem jártam erre, egyszerűen szem elől téveszthetetlen a hely. Tisztára Renoir, Evezősök reggelije című képe ugrik be. Na, persze nem pont a látványról, inkább a hangulatról, ami egy pillanat alatt magába szippant. Nyugágyak a parton, csíkos cirkuszi kocsi középen, amiből ki-be szaladgál a csíkos pólós személyzet, a Dunán egy vízi színpad hömpölyög, az emberek pedig egyszerűen élvezik az életet.
Kiszemelek egy nyugágyat, lehetőleg a vízhez legközelebbit, hogy a lábamat belemeríthessem. Hátradőlök és azon gondolkodom, mitől ennyire magával ragadó a Fellini.
Még nem voltam moziesten, sem koncerten és a konyhájukat sem próbáltam. Mégis, úgy érzem, hogy itt egész nap ellennék. Aztán, ahogy bámulok ki a fejemből, rájövök.
Előttem a Duna, rajta hajók, jönnek-mennek, süt a nap, a túlparton lombos fák és a part látványa, semmi épület, a háttérben francia sanzonok szólnak, a vendégek duruzsolnak, nevetnek, kutyák sétálgatnak fel-alá, a talpamat kavicsok masszírozzák, kezemben pedig sűrű, gyümölcsös limonádé. Kell ennél több? A belvárosban élve el is felejtjük, ezek az apró dolgok mennyire jól tudnak esni.
Itt a Felliniben elhiszem, hogy nem kell egy látványtervezők által tervezett, tökéletesen kivitelezett helyet nyitnod, profi séffel, első osztályú felszolgálókkal ahhoz, hogy odacsábítsd az embereket és telt házat csinálj. Végy egy jó ötletet, vidd bele minden fantáziád és csináld szívvel-lélekkel! Elcsépelten hangzik, igaz? Mégis ez tökéletesen vall a Fellinire. Egy egyszerű ötletből csináltak nagyszerűt, s már hét éve rendületlenül üzemeltetik a kis cirkuszi kocsit. Na, persze kell még hozzá a jó idő is, hogy ki akarjunk menni a lakásból. Egy szó, mint száz, a bisztró koncepciója remek, a stílus, a dizájn, a zene összhangban van.
Lássuk a konyhát!
A rendelésedet a cirkuszi kocsi pultjánál tudod leadni, majd kapsz egy jókora, kézzel festett kavicsot, amelyen a sorszámod van. Ha elkészült az ételed, egy kis zászlócska nyílik ki a parton, amelyen a te számod díszeleg. Szerintem ez a megoldás nagyon frappáns, én oda voltam érte. Ilyen és ehhez hasonló apró részletek teszik számomra otthonossá a helyet. Ötletes kis kiegészítők, berendezések, saját készítésű tárgyak és dekorációk.
Két különböző tálat rendeltünk, hogy több dolgot meg lehessen kóstolni.
Az egyiknél háromféle krémbe (tonhalas, tzatziki, padlizsán) lehetett tunkolni a fűszeres pitát, mellé pedig válogathattunk a friss salátakeverékből.
Mindegyik krém nagyon el volt találva, az ízvilág, az állag, szerintem istenire sikerült. Kissé sokalltam a krémek mennyiségét a pitáéhoz képest, a végén már nem tudtam mivel enni, s ott maradt egy jó nagy része.
A másik választás egy ciabatta szendvics volt, amely Kolbászkavalkád névre hallgat. Ropogós ciabattában frissen sült kolbászok, zöldségek, mustárral megbolondítva. Pazar!
Az ételek mellé természetesen valami frissítő dukál, így limonádét fogyasztottunk. Nálam a limonádé azt jelenti, hogy citromos, gyümölcsös, hideg és nem túl édes ital. Na, a Felliniben pont ilyen volt. Kicsit fanyar, kicsit édes, s pont eléggé hideg.
A kiszolgálásnak több fázisa is van. A konyhából és a pultból te hozod el a rendelésedet, a fent leírt módon. Kidobnod vagy visszavinned nem kell semmit, mert van, aki egy kis piacra járós kosárba szedi össze.
Az italra nem kell sokat várnod, ha már kiálltad a sort, bár az nem volt rövid. Lehet, hogy a hely szűke miatt, de kevés pultos állt benn ennyi emberhez. A kaják gyorsan elkészültek, az rendben volt.
Nekem mindenki kedvesnek és segítőkésznek tűnt, de itt valahogy nem érintkezel a személyzettel túl sokat. Ezért nem is alakul ki egy „mélyebb” kapcsolat vendég és felszolgáló között. Persze, ha beszélgetni támad kedved, akkor állnak rendelkezésedre.
Mivel vasárnap nem volt sem mozi, sem koncert, erről a részéről személyes tapasztalatom nincsen. A Facebook – oldalukon viszont folyamatosan frissítik a programokat és mindenről lehet tájékozódni. A filmek általában európaiak, s nem véres-akciósak, inkább a könnyedebb felvételeket preferálják.
A koncertek pedig szintén passzolnak a légkörhöz, sanzonos, jazz-es, dallamos fellépésekkel van teli a programfüzet.
Végig az volt az érzésem, hogy a Fellini betöltött egy, már hiányzó rést a budapesti bisztró palettán, amit én csak most fedeztem föl?! Még szerencse, hogy megtaláltam. Ha szereted a természetet, a nyugalmat, a vizet, a finom ételeket és italokat, a lágy, dallamos muzsikát, vagy csak úgy ledőlnél a Duna partján, akkor ne feledd, május elsejétől október elsejéig vár a Fellini-Római Kultúrbisztró.
10-es skálán 9 pontot adok nekik!
Weboldal: ITT
Facebook-oldal: ITT