A francia kultúra lesz a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) és a Müpa közös szervezésű Európai Hidak fesztiváljának idei témája. Az immár hagyományos, évadkezdő eseménysorozat szeptember 21. és 28. közötti, az eddigieknél gazdagabb programjában a BFZ a francia zene rengeteg arcát megmutatja a ritkán hallott barokk dallamoktól a 20. századi Párizs kavalkádján át a modernig.
A fesztiválon emellett a 20. századi francia zenei élet olyan markáns egyéniségei teszik tiszteletüket a Müpában, mint Juliette Gréco, Michel Legrand és Jean-Luc Ponty. A La Gâpette a sajátos breton hangzásvilágot hozza el, a Transzakció című irodalmi performansz-est meghökkentő élményt ígér, és itt látható először a Gergye Krisztián Társulat Lautrec táncolni fog című darabjának bemutatója is.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az Európai Hidak célja az, hogy megismerkedjünk egy-egy európai ország ízeivel. A francia ételek és italok csodálatos ízei mellett hasonlóan finomak, harmonikusak és fantáziadúsak Verlaine versei, Buñuel filmjei, Monet színei vagy Debussy akkordjai. Bár csak egy kis kóstolót kapunk ebből a gazdag kínálatból, nem leszünk csalódottak.[/perfectpullquote]
– Fischer Iván, a BFZ zeneigazgatója.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az Európai Hidak fesztivállal évről évre arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az európai közösség tagjaiként milyen sokszínű családban élünk. Idén a „francia stílust” szeretnénk bemutatni, ami kultúránk egyik alappillére. A francia műveltség és a magyar kulturális hagyományok megannyi közös pontot rejtenek, érdemes ezeket a szellemi kapcsolatokat felfedeznünk[/perfectpullquote]
– Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója
Szeptember 22-én, a BFZ barokk együttese a nemzetközi hírű francia régizene-specialista, Hervé Niquet irányításával Campra, Rebel és a francia barokk vitathatatlanul legnagyobb alakja, Rameau zenéjét játssza, a világszerte elismert szoprán, Chantal Santon-Jeffery közreműködésével.
Szeptember 23-án, 24-én és 26-án a BFZ triplázza nagyzenekari programját, és időutazásra invitál a 19. és a 20. századi Montmartre bohém művészvilágába. Négy teljesen különböző, mégis hihetetlenül francia szerző műveiből áll össze a műsor. Debussy és Ravel mellett találkozunk egy érzékeny, szeretetreméltó különccel, Erik Satie-val, és Henri Dutilleux modern, poétikus és színes hegedűversenye kedvéért a 20. század második felébe is kirándulást teszünk a kínai hegedűművész, Ning Feng társaságában. A BFZ szeptember 25-i kortárs zenei koncertjének egyik érdekessége, hogy az ismert modernek (Messiaen és Boulez) helyett ritkán hallható, ám hallatlanul eredeti stílusú szerzőkre esett a választás.
Az idén centenáriumát ünneplő Dutilleux mellett a spektrális zene úttörője, Gérard Grisey, valamint a Párizsban élő görög Georges Aperghis képviselik a 20. századi francia új zene irányzatait. A szólista ezúttal sem lesz ismeretlen: újra Budapesten játszik az egyedi hangú francia-amerikai csellóművész, Sonia Wider-Atherton.
A francia napok szeptember 21-i nyitókoncertjén az a Michel Legrand lép fel triójával, akinek zenéjét számtalan Oscar-díjas filmből (Kamaszkorom legszebb nyara, Yentl, A Thomas Crown-ügy) ismerhetjük. Az öt Grammy-díjjal elismert zongorista és zeneszerző kifejezetten a magyar közönség számára összeállított koncertjén Szőke Nikoletta énekesnőt is vendégül látja, és bizonyára örökzölddé vált dalai közül is jó pár elhangzik majd. Szeptember 24-én a francia világzenei újhullám punkos lendületét, valamint a harmonikás bal-musette műfajt és a manouche jazz hagyományait éppúgy ötvöző breton zenekar, a La Gâpette szerez stílusának újabb híveket. Szeptember 27-én a stílusteremtő hegedűs, Jean-Luc Ponty lép fel együttesével. A Modern Jazz Quartet, Frank Zappa, Elton John, Al Di Meola és John McLaughlin oldaláról is jól ismert, legendás jazz-zenész koncertje azoknak is csemege, akik szívesen tesznek kirándulást az afrikai ritmusok világába.
A fesztivál szeptember 28-i záróakkordjaként a második világháború utáni Párizs lázongó, vad ifjúságának jelképes alakja, Juliette Gréco lép fel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Az „egzisztencialisták királynőjeként” is ünnepelt énekesnőnek a korszak legkiválóbb szerzői, többek között Sartre, Sagan, Prévert, Mauriac és Camus írtak dalokat, miközben színésznőként is ismertté vált. A legendás művésznőt a koncerten állandó muzsikuspartnere kíséri harmonikán.
Az egyik leghosszabb múltra visszatekintő magyar irodalmi folyóirat, az egykoron Párizsban alapított, később hazánkba költözött Magyar Műhely határokon és műfajokon átívelő szellemisége inspirálja szeptember 26-án a Transzakció című francia–magyar irodalmi performansz-estet.
Az előadás kellően látványos és meghökkentő pillanatokat ígér, amivel átértékelhetjük az irodalomról alkotott fogalmainkat.
Szeptember 23-án a Gergye Krisztián Társulat Lautrec táncolni fog című előadásának bemutatóján az 1900-as évek Montmartre-jának atmoszférája elevenedik meg. A cabaret grotesque műfajú, élő zenével kísért előadás vizualitása a neves képzőművész, Toulouse-Lautrec világát idézi, így biztosan nem fognak csalódni, akik a Gergyére jellemző műfaji sokszínűségre számítanak.
Nem lesz hiány a francia napokon családi programból sem: eredeti nyelven, magyar felirattal látható A katona története szeptember 24-én. A francia anyanyelvű svájci író, Ramuz művében a lelkét az ördögnek eladó katona szabadulása érdekében kétségbeesett küzdelmet folytat a gonosszal.
A kesernyésen ironikus, thrillerszerű mese zenéje Stravinsky francia svájci tartózkodásának egyik legjelentősebb munkája.
Az Európai Hidak fesztivál immáron negyedik alkalommal állítja a figyelem középpontjába az európai identitást egy-egy ország kultúráján keresztül, a műfajok gazdagságát segítségül hívva. Szeptember 21. és 28. között a sokrétű kultúrával és gazdag zenei hagyományokkal rendelkező Franciaország áll a fesztivál fókuszában. Az eseménysorozat művészetpedagógiai foglalkozásokon, kerekasztalbeszélgetésen és kiállításon keresztül is igyekszik minél szélesebb közönséggel megismertetni a francia kultúra jellegzetességeit, legfrissebb irányzatait.
További információk és jegyek: ITT
