Mitől válhat veszélyessé egy aprócska könyvkereskedés Jeruzsálemben, és mi a jelentősége a kis könyvesboltoknak Budapesten? A tabudöntögető Educational Bookshop példáján keresztül keressük a választ arra, hogy mennyire veszélyesek a papírra vetett gondolatok egy konfliktus-zónában. Továbbá arra is, hogy miben is áll a szubkulturális terek igézete.
Könyvekből barikádot
Könyvesboltok is tudnak legendásak lenni, és nem kell messzire mennünk, Budapesten is találunk ilyeneket. Sokunknak többet jelent puszta könyvkereskedésnél a szellemi műhelyként is értelmezhető Írok boltja vagy más városi könyvpaloták. Azt már nehezebb elképzelni, hogy egy gondosan kialakított (értsd: önálló karakterrel rendelkező), könyvektől roskadozó bolt akár önmagában véve is veszélyes lehet. Léteznek azonban olyan helyek, ahol ez így van.
Jeruzsálemben ilyen a hatóságok által veszélyesnek címkézett aprócska könyvesbolt. Az Educational Bookshop ideológiájában a város palesztin karakterét hirdető szabad tér Kelet-Jeruzsálemben, ahol jelenleg szinte minden a bezárkózásról és a konfliktusról szól. Európai nézőpontból tekintve átlagos könyvesbolt, viszonylag iható kávéval. Az Educational Bookshop máig az egyetlen olyan, két aprócska boltot számláló lánca városban, ahol a palesztin történelmet is bemutató angol nyelvű könyveket árusítanak.
Konfliktus nélkül az egészben semmi rendkívüli nem lenne, ám egy feszültségekkel telitérben ez is elég, hogy valami veszélyessé váljon.
Az Educational Bookshopot 1984-ben alapította Kelet-Jeruzsálemben a Múna család. Kezdetektől fogva azzal a céllal, hogy a nagynevű palesztin filozófus, Edward Said családjának példáját követve palesztin könyvesbolt is legyen (újra) Jeruzsálemben. Múna Ahmed (a könyvkereskedés megálmodója) olyan angol nyelvű könyveket is árusító boltot szeretett volna, ahol az izraeli mainstream könyvkereskedésekből hiányzó palesztin nézőpontot bemutató könyvek is megtalálhatóak. A család szerint könyvkereskedésük annak a kulturális ellenállásnak a része, amely Jeruzsálem palesztin jellegét kívánja bemutatni.
Egy ellenkultúra közössége
A mára két kelet-jeruzsálemi bolttal rendelkező vállalkozás közösségi helyként is üzemel. Kínálatukban a palesztin narratíva felvállalásán túl a palesztin establishmenttel kritikus szerzők művei is megtalálhatók. Ugyanúgy találunk angol nyelvű könyveket izraeli posztcionista történészektől, mint a Palesztin Hatóság korrupciós ügyeiről vagy épp arab feminista íróktól. A helyen minikonferenciákat, felolvasó esteket, beszélgetéseket rendeznek – ami közösséget épít és amit a közösség épít. Az sem tekinthető véletlennek, hogy az egyre inkább elsorvadó szekuláris Jeruzsálem karakterét erősítve nem árusítanak vallásos irodalmat. Emellett a hely identitásában a palesztin patriarchális viszonyokat is megkérdőjelező kritika is szerepet játszik.
Az Educational Bookshop mindezek által egyfajta kiállás Jeruzsálem multinacionális polgári múltja mellett.
A gondosan összeválogatott kínálat nem véletlen. A Múna család azt a palesztin, szekuláris-polgári hagyományt próbálja újjáéleszteni, amely a XX. század elején többek között könyvtárépítésekben, könyvkereskedésekben realizálódott. Azt a könyvolvasó hagyományt, amelynek bizonyítéka egy nagyjából 40.000 könyvet számláló gyűjtemény az izraeli nemzeti könyvtárban, amely egykori jeruzsálemi palesztin családok birtokába tartozott.
Az Educational Bookshop annak testamentumaként is felfogható, hogy nem kell megijedni a szűkülő terek fenyegetésétől. Egy zsugorodó kulturális térben egyre nagyobb jelentőségűek az olyan szubkulturális könyvesboltok, mint ez a kelet-jeruzsálemi hely. Hazai példaként pedig felhozható akár a Massolit vagy épp az Atlantisz könyvesboltja is.
Igazmondásból forradalmat
Ezek a szabad zugok saját küldetésükön túl egyfajta kiállásként is értelmezhetők. Fellépés egy olyan korszak ellen, amelyben a könyvipar nagyjai uralkodnak, és határozzák meg a sikerlistát a piac törvényeinek megfelelően. Ezek azok a helyek, ahol kincsekre lehet lelni, ahol a témában szakértő emberek ajánlanak irodalmat, de ahol maga az olvasó is tud beszerzési javaslatot tenni. Olyan boltok, ahol olvasó és kereskedő közösséget alkotnak, egymásért vannak – és nem csak a marketing szintjén.
Jeruzsálemben sem az Educational Bookshop az egyetlen, amely a Steimatzkyval (az izraeli Libri) és a társadalmi kihívásokkal szemben egyedien kiválogatott könyvekkel próbálja felvenni a versenyt.
A város nyugati felén létezik egy hasonló atmoszférájú izraeli könyvesbolt. Az Adraba olyan negyedben kínál nemzetközi irodalmat angolul és héberül, ahol a vallásos karakter folyamatosan szorítja háttérbe Jeruzsálem szekuláris zsidó karakterét.
Museum on the Seam: Művészet fegyverropogás mellett – Tudósítás
Jeruzsálem a világ köldöke a kabbala szerint, jelenleg azonban inkább tűnik egy véget nem érő konfliktus origójának. Valahogy ekképp aposztrofálta a várost egy látogatóba érkezett ismerősöm, akinek először mutattam be azt a Jeruzsálemet, amivel találkozva tömegek szeretnek bele a világ eme bonyolult szegletébe.
Az Educational Bookshop egy konfliktus rejtett momentumait leplezi le, mindezt úgy, hogy önmagában semmi forradalmit nem csinál. Csupán egy olyan igazságot mond ki, amelyet a város lakóinak közel 40 százalékét kitevő palesztin lakosság magáénak gondol. Amellett tör lándzsát, hogy akárcsak a judaizmus és a cionizmus, úgy a palesztin és az arab identitás is hozzátartozik Jeruzsálemhez. A könyvesbolt éppen emiatt gyakran a hatóságok célkeresztjébe kerül. Ahogy itthon az Auróra esetében, úgy itt is adminisztratív kifogásokra hivatkozva intézkednek a hellyel szemben (tavaly nyáron a bolt elé kihelyezett szék és asztal miatt tartott razziát a határrendőrség).
A tabuk vonzásában
A hatóságok részéről persze érthető az akció: ezek a helyek a valóság keserű igazságát hozzák be a hétköznapok jól ellenőrzött keretei közé. Jeruzsálemben pedig a keserű igazság az, hogy a város jelenleg egy barikádokkal teli hadszíntér. Ezeken a barikádokon pedig fegyver a könyv, fegyver egy palesztin kendő, de fegyver egy oldalra csúsztatott kipa is. Az Educational Bookshop rendkívülisége abban rejlik, hogy hétköznapi üzemben is barikád szerepet ölt. Egyfelől nem csinál semmi rendkívülit, másfelől viszont beengedi a tabut a hétköznapokba.
Ebben az esetben a jeruzsálemi társadalmi, politikai kontextus változtatja a rendes könyvesbolti ügymenetet lázadássá.
A valóság minden illúziónál erősebb. Ennek keserű momentuma egy olyan könyvesbolt, ami egy kvázi polgárháborús övezetben a legnagyobb forradalmat, a szókimondást követi el. A könyvektől roskadozó polcok némaságával mondja ki az igazságot, azt, hogy a zarándokok által tömött utcák színpada alatt jelenleg intenzív harcok folynak a városért. Harcok azért, hogy minek és kihez tartozónak tekintsünk egy területet. Az élet alapkérdéseihez csatlakozva arról, hogy kinek lehet az otthona ez a hely, kinek a könyvei alapján írják a történelmet. Ez a könyvesbolt pedig progresszivitásával nem csak a radikális izraeli nacionalistákkal szemben, hanem a bezárkózó jeruzsálemi palesztin társadalom elé is tükröt tart.
De mindez ennél tágabb horizonton is szimbólum. Jelképe annak a korszaknak, amikor a safe spacek felszámolódnak és új moralitás veszi kezdetét, nem csak Jeruzsálemben, hanem máshol is. A kis szubkulturális tereknek mindenütt megvan a jelentősége, pláne ilyen körülmények között. Ezek a helyek egyfelől közösségi igényt elégítenek ki, másfelől maguk is közösséget építenek. A tabuk vonzzák az erre fogékonyakat, megigézik az erre vágyókat, ebben is rejlik az ilyen helyek közösségteremtő ereje. Ez így van nem csak Jeruzsálemben, hanem Budapesten és a világ többi részén is. Szóval gyerünk, irány a barikádokra, keressétek meg a saját kis könyvesboltotokat!
