Orbán Viktor január első munkanapját a Várban, a Karmelita kolostor átalakított épületében kezdi. Az épületet először az ígéretek ellenére sem láthattuk, majd mégis körbevezették az Indexet (illetve megjelent a kormánylap Origón is egy cikk az épületről, URL-jében a bejárás előtti nap dátumával).
Ez nem csupán egy sima költözés, hanem szimbolikus, jelzésértékű dolog: a kormányzat több fronton is igyekszik kiradírozni a kommunista időszakot a jelenből, és ez is az egyik, ha nem a legfontosabb ilyen célú látványberuházás. Mellékszál, de Orbán baloldali-liberális ellenfelei ezt úgy értelmezik, hogy a Horthy-kor díszleteit építik vissza, de ha összeszedjük az ilyen döntéseket, akkor kiderül, hogy ennél tágabb dologról, inkább a II. világháború előtti állapotokhoz való visszatérésről van szó, beleértve ebbe akár az 1800-as éveket, vagy a XX. század legelejét is.
1. A Miniszterelnökség Várnegyedbe költözése
Maga az ötlet, hogy a végrehajtó hatalomnak fizikailag is el kell válnia a törvényhozóitól, azaz a kormánynak/kormányfőnek ki kell költöznie a Parlamentből, még 2011-es. Aztán Orbán Várba költözését a 2014-es választások utáni első kormányülésen döntötték el, ekkor jelentette be Kurucz Éva kormányszóvivő. Akkor még egyébként úgy volt, hogy néhány minisztérium vidékre települ, ebből végül semmi nem lett.
Így költözött be Orbán Viktor a Várba, új munkahelyére
Januárban már hivatalosan is ez lesz Orbán Viktor munkahelye. Két nappal ezelőttig úgy tűnt, nem nézheti meg senki, milyen is lett végeredmény, aztán egy erről szóló Index-cikk után végül meghívást kaptunk egy december 24-i bejárásra.
Hogy a beruházással egyértelműen a II. világháború előtti állapotokhoz akar visszatérni a kormány, arról többször is beszéltek, például az említett idei utolsó Kormányinfón Gulyás Gergely is hangsúlyozta, hogy a két hatalmi ágat még a kommunisták költöztették össze, ennek szakad most vége. Kövér László is erre utalt azzal a sokat támadott mondatával, hogy
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]a demokrácia ünnepe lesz, ha a kormány a Várba költözik.[/perfectpullquote]
Egyébként a korábbi államfők – Horthy Miklós, előtte IV. Károly – a Budavári palotában laktak, a Sándor-palota pedig 1867-től 1945-ig kormányrezidencia volt, szóval ebből a szempontból kicsit megkavarodtak a dolgok, most az államfő van a Sándor-palotában, Orbán meg egy erre korábban sosem használt épületbe költözik.
2. Minisztériumok is költöznek
Kövér László fenti mondata, amely “kormányt” emlegetett, nem volt tévedés. 2015 novemberében jelent meg a Közlönyben a határozat, hogy az NGM és a BM is a Várba kerül. Előbbi a Szentháromság tér 6-ba, utóbbi két épületbe, az Országház u. 28-32-be, illetve az Úri utca 49-51 alá. Régen a Pénzügyminisztérium működött a Szentháromság téren, de hogy nem tiszta Horthy-restaurációról beszélünk, az például abban is tettenérhető, hogy 1784-től csak 1904-ig működött itt a pénzügyi igazgatás.
Orbán Viktor pekingi vallomása a kommunizmusról – VIDEÓ
Az újságírók ezúttal is faggatták, az alábbi videóból kiderül, mit gondol a kommunizmusról: – mondta Orbán Viktor. Orbán pekingi vallomása a kommunizmusról – Coub – GIFs with sound by Liberalisok
A Belügyminisztérium egykori-leendő épületében raboskodott Martinovics és Batthyány, a BM 74 év elteltével kapja vissza az ingatlanokat.
AMELYEKET A KOMMUNISTA IDŐKBEN FELSZABDALTAK.
Noha közben a Várban a Várkert Bazár is megújult, az sem a Horthy-kor emblematikus épületegyüttese, hacsak nem annyiból, hogy utoljára akkor álltak hozzá konzervatív, hagyományőrző módon, majd az 50-es években átalakították – vajon kik? Hát a kommunisták.
A cikk további pontjai ezen, az Index linkjét érhető el.