Lund nem csak művész, hanem programozó is egyben. Tavaly tavasszal kiadott százezer kriptovalutatokent. Egy egység a Jonas Lund Token nevet viseli.
Ez ugyanazon a blokklánc-technológián alapul, mint a Bitcoin vagy az Ether kriptovaluták
A JLT-k első tulajdonosai Lund által meghívott művészek, kurátorok, gyűjtők lettek, de a művei megvásárlásával szintén lehet tokenekhez jutni, később pedig közvetlenül is megvásárolhatóak lesznek. A tokenek birtokosai egyszemélyes részvénytársaságában az igazgatótanácsnak vagy a megbízott vagyonkezelőnek felelnének meg.
A részvényesek beleszólhatnak szakmai és művészi döntéseibe.
Ez a bennfentes társaság azóta már dönthetett többek között öt konferenciarészvételről, meghívásról, most pedig a kiállításra készülő darabról.
A hármas számú terv nem csak madarakkal díszíti a vázlatokban közös furnérlemezt, de a Decentralized Autonomous Artistic Practice (Decentralizált önrendelkező alkotói folyamat) felirat alatt pontokba szedve olvasható a mögötte meghúzódó történet. Ráadásul a mű ezernegyvenegy JLT-t fog érni.
Lund 2011 óta foglalkozik műveiben az Internettel, és azóta több alternatív modellt is kitalált az alkotási folyamatra
2013-ban The Fear of Missing Out (A kimaradástól való félelem) című kiállítására létrehozott egy algoritmust, ami egy, sikeres kortárs műalkotásokkal feltöltött adatbázisból dolgozik.
Kapcsolódó cikk
Andy Warhol elektromos székeire kriptovalutában lehet licitálni
A bediktált adatok, így a kívánt költségvetés és a galéria mérete alapján ez többek között kidobott egy sor utasítást az új sikeralkotás elkészítéséhez, például ezt: „a hét perc ötvenöt másodperc hosszú videóloopot helyezd a kókuszszappanba”. És Lund megtette. Összesen tizennégy művet készített el az algoritmus alapján.
A svéd művész nincs egyedül a kriptovalutát továbbgondoló művészek sorában, vagyis a kriptoművészetben.
Többségükhöz hasonlóan ő is a puszta kommentár és a rendszerben való részvétel között egyensúlyoz. A tokenek rendszerével Lund egyszerre decentralizálja az alkotófolyamatot és nyilvánossá teszi, ezzel pedig megkérdőjelezi azt, ami szerinte amúgy is ehhez hasonlóan működik. A művészeket befolyásolják a galériák, a kurátorok, a gyűjtők, az intézmények és a kezükben lévő pénz, a barátok, a recenziók, a divat és a piac kiszámíthatatlansága.
Az „egyszemélyes részvénytársaság” ki van téve a kapitalizmus törvényeinek
A részvényeseknek az az érdeke, hogy Lund minél sikeresebb legyen, azaz minél többet dolgozzon, mert ezzel elméletben a kriptotokenek is többet érhetnek. Így a „tanács” az öt szavazásra bocsátott eseményen való részvételből néggyel egyetértett, és az ötödikre is azt mondta, hogy miután jobb feltételeket ér el a maga számára, vegyen részt azon is.
A svéd művész maga is rájátszik arra, hogy a pénz mekkora úr.
A kriptotokenek kiérdemelhetőek úgy is, ha valaki kritikát ír egy kiállításáról (dicsérő cikkért több token jár) vagy meghívja kiállítani a galériájába. Egy #jonaslundtoken hashtaggel kiegészített tweet 0.001 tokentől 5-ig terjedő értékkel bír az írójának. A hírverés minden – a képzőművészetben is, mondja ezzel Jonas Lund, és ha a piac kiszolgáltat mindenkit, hát ő ezt teszi performansszá.