A pszichológusok azt vizsgálták, a 11-18 éves korosztály mennyire ad hitelt néhány alaptalan kijelentésnek.

A válság az összeesküvés-elméletek táptalaja

Válság idején az összeesküvés-elméletek virágkorukat élik. Amikor az embereknek a bizonytalansággal és különféle fenyegetésekkel kell szembenézniük, az összeesküvés-elméletek egyszerű választ adnak minden kételyükre. A koronavírus-járvánnyal és az oltásokkal kapcsolatos hiedelmek világszerte sosem látott mértéket öltöttek, ráadásul olykor még a rengeteg követővel bíró sztárok vagy vezető politikusok is terjesztik őket, írja a The Conversation.

kamaszok osszeeskuves elmelet
Összeesküvéselméletek veszélyeztetik a kamaszokat is / Fotó: Sara Moser

Azt azonban eddig nem tudtuk, hogyan hatnak az összeesküvés-elméletek a fiatalokra, illetve hogyan változik az ilyen teóriákra való fogékonyság az ember élete folyamán, mert nem végeztek erre vonatkozó felméréseket. Ezért három pszichológus egy kérdőív segítségével megvizsgálta, hogy a brit kamaszok mennyire hisznek az összeesküvés-elméletekben.

Kapcsolódó cikk

Az eredmények azt mutatták, hogy a tinédzserek 14 éves korukban hajlamosak leginkább hinni bennük, míg a náluk fiatalabbak kevésbé dőlnek be az olyan állításoknak, mint „titkos társaságok befolyásolják a politikai döntéseket”, „a kormányok direkt betegségeket terjesztenek bizonyos csoportok között”, „titkos társaságok irányítják a politikusokat és egyéb nagyhatalmú vezetőket”. A tesztalanyoknak kilenc állítást kellett 1-7 közötti skálán értékelni aszerint, hogy mennyire hiszik el, és a 7 jelentette a legerősebb hitet.

 

Összesítve és átlagolva a 11-14 és a 14-16 évesek átlagpontszáma 3,72, illetve 4,67.

Ebből és további adatokból azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy 14 éves kor körül a leginkább fogékonyak a gyerekek az összeesküvés-elméletekre. Azt is megfigyelték, hogy ahogyan egyre idősebbek lesznek, jelentősen nem csökken a fogékonyságuk, majd a fiatal felnőtt kor körül 4,06-os értékkel platózik.

Kapcsolódó cikk

A járvány során a legtöbb tinédzser otthon, osztálytársaiktól és barátaiktól elszigetelten tanult, digitális oktatással. A közösségi média-használat jelentősen megnövekedett ezalatt az idő alatt a fiatalok körében. A körülmények tehát ideálisnak bizonyultak ahhoz, hogy a fiatalok összeesküvés-elméleteket terjesszenek egymás között. 

A brit Biztonságos Internethasználatért Központ friss közvéleménykutatása adatokkal is megerősítette, hogy tavaly a fiatalok 43%-a vette észre, hogy barátaik félrevezető tartalmakat, vagyis álhíreket osztanak meg az interneten. Mivel a digitális készségek elsajátítása nem része a brit tantervnek, ezért a fiatalok közül sokan nehezen tudják megkülönböztetni a tényeket a kitalációktól.

A szorongás az összeesküvés-elméletek felé sodor

A pszichológiai stressz, a paranoia és a bizalmatlanság is fokozza a konteókra való hajlamot a fiataloknál. 

A 13-15 éves korosztály kevésbé képes az érzelmeik feldolgozására a többi kamaszhoz képest. Ez azt jelenti, hogy ebben a korban kevésbé tudnak uralkodni az érzelmeiken, kevésbé ismerik fel és tudják kifejezni érzéseiket. Mindez pedig szorongáshoz vezet, ami igencsak hajlamosít arra, hogy az összeesküvés-elméletek felé forduljanak.

Adolescent Conspiracy Beliefs Questionnaire (ACBQ)

Conspiracy theories can affect people's beliefs and behaviours in significant ways. For example, they can influence decisions on important issues such as cli...

Ha azt érezzük, hogy képesek vagyunk irányítani a mikrokörnyezetünket, vagy rákényszerülünk az analitikus gondolkodásra, akkor kevésbé vagyunk hajlamosak bedőlni a különféle hiedelmeknek. A kutatók szerint a következő lépés most az, hogy megvizsgálják, a fiatalok esetében is működnek-e ezek a mechanizmusok. 

Kapcsolódó cikk

Az összeesküvés-elméletek tehát a kamaszok körében is rendkívül népszerűek, és a világjárvány csak rontott a helyzeten. A kutatók a továbbiakban azt is meg akarják érteni, hogy miért olyan vonzóak a fiatalok számára ezek az elképzelések, és mit lehet ellenük tenni, hiszen az olyan népes csoportok, mint a QAnon-hívők, vagy a vírustagadók jelentős társadalmi és politikai károkat okozhatnak egy-egy államban. 

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet