A karácsonyt el sem tudjuk képzelni a sok csábító finomság alatt roskadozó ünnepi asztal nélkül. Ami az amerikaiaknak a pulykasült zöldséghegyekkel és mártással, az nekünk a halászlé, rántott hal és bejgli. De ami számunkra ínycsiklandó fogás, nem mindenhol számít annak – és ez a viszonyulás kölcsönös. A CDA utánanézett, milyen ételeket fogyasztanak karácsonykor a világ különböző pontjain és talált néhány különlegességet. Íme, a legfurcsább karácsonyi ételkülönlegességel külföldről!
Kína: karácsonyi alma
Az almában még semmi szokatlan nincs. De ha belegondolunk, Kínában hivatalosan nem is tartják a karácsonyt, így hozzá kapcsolódó hagyományaik sincsenek.
Ennek ellenére a karácsony megünneplése egyre népszerűbb arrafelé is, főleg a fiatalok körében.
Újabban az a szokás kezd meghonosodni, hogy karácsony este színes papírba csomagolt almába faragott jókívánságokat, kedves üzeneteket adnak egymásnak az emberek. Béke-almának nevezik és azt fejezi ki, hogy fontos számukra a megajándékozott egészsége és jólléte.
Japán: KFC-es rántott csirke
Japánban nagyon kevés keresztény vallású ember él, és ennek megfelelően náluk sincsenek nagyon karácsonyi hagyományok. Viszonylag új szokásról van szó, amely a ’70-es években terjedt el, amikor a KFC karácsonyi ételként kezdte el reklámozni a rántott csirkét.
Ha Japánban valódi KFC-hangulatú karácsonyra vágynánk, akkor célszerű időben, hónapokkal az esemény előtt leszervezni a vacsorát.
A nagyjából 3,6 millió család miatt, akik asztalára KFC-es rántott csirke kerül szenteste, muszáj előre megrendelni a menüt, ha nem szeretnénk órákon át sorban állni a gyorsétterem előtt.
Oroszország: szeljodka pod suboj
A szeljodka pod suboj vagyis a heringtorta vagy szó szerinti fordításban „hering suba alatt” kétségkívül a leglátványosabb étel a listán.
Apróra vágott savanyított heringből készül, amelyet feldarabolt krumplival, répával, céklával, hagymával és főtt tojással egymásra halmoznak, majd majonézzel leöntik.
Sokszor félgömböt vagy valamilyen különlegesebb alakot formáznak belőle. Tipikus bulikaja, az orosz ünnepek kötelező étele, főleg karácsonykor népszerű.
Anglia: karácsonyi puding
Eredete egészen a 14. századi Angliáig nyúlik vissza. A karácsonyi pudig egy zabkása-szerű étel volt, amelybe gyümölcsöket, magokat és faggyút főztek össze. A hagyomány szerint böjti étel volt, amelyet karácsony előtt öt héttel, az adventi időszakban fogyasztottak. Sokszor alkoholt is kevertek bele, és párolták vagy felforralták.
Úgy tartják, hogy szerencsét hoz, ha a családtagok mind megkeverik a kását és kívánnak egyet. Ekkor különböző tárgyakat is beledobáltak: ezüst érméket, állati csontokat, ezüst gyűszűt és gyűrűt, amelyekről szintén úgy tartották, hogy szerencsét, gazdagságot és férjet vagy feleséget hoznak annak, aki megtalálja.
Manapság egy készen vásárolt, bolti karácsonyi pudingnak nem képezik részét ezek a tárgyak – a nagy szerencse helyett pert kaphatna a nyakába a készítője.
Norvégia: smalahove
Norvégia nyugati területéről származik a smalahove, egy birkafejből készült étel, amely mellé krumplit és karórépát esznek. A hagyomány szerint a karácsony előtti vasárnap fogyasztják, és a szegények kímélő étele volt.
Az elkészítési módja miatt olyan különleges ez az étel. A birkafejet félbe vágják, az agyat eltávolítják, és a fejet vízben áztatják két napig. Miután kiázott, besózzák, majd megfüstölik, végül megfőzik vagy megpárolják.
Az elfogyasztása is egy külön tudomány: először a füleket és a szemeket mint a legízletesebb csemegét eszik meg, aztán leeszik a húst a koponyáról, a homlokcsonttól haladva lefelé. Manapság már inkább csak a turistáknak kínálják ezt a finomságot, a norvég családok ünnepi asztalán nem nagyon lehet találkozni vele.
Grönland: mattak és kiviak
A bolygó egyik leghidegebb részén az étkezést nagyon komolyan veszik. A grönlandi zord karácsony idején az ünnepi menühöz a világ többi része számára némi nyitottság szükséges ízlés tekintetében. A mattak és kiviak rendkívül szokatlan és gyomorforgató étel.
A mattak hagyományos inuit fogás: az agyaras cet vagy fehér bálna bőréből vágott darab a zsírréteggel együtt. Ezt bemetszik kis falatnyi méretben és állítólag olyan íze van, mint a friss kókusznak.
Gyakran a kiviakkal tálalják, amely az Atlanti-óceán északi partvidékén honos alka nevű madárból és fókából készült különlegesség. Egy fóka hasüregébe jópár madarat betömnek, majd elássák több hónapra rohasztani. Amikor az alka már jól lebomlott, kész is van. Jó étvágyat hozzá!
Dél-Afrika: mopanehernyó
A mopanehernyó a Gonimbrasia Belina moly hernyója, amely karácsony környékén hemzseg Dél-Afrikában. A mopanefáról nevezték el, amely a hernyó számára kitűnő életteret biztosít, és könnyen megél Namíbia, Botswana és Dél-Afrika kopár tájain. A begyűjtés november végén kezdődik.
Egy részüket megtartják a tél további részére fehérjeforrásnak, a többit pedig olajban megsütik hagymával, paradicsommal és csilivel.
Ezt az megoldást a szükség szülte, de manapság már nem fogyasztják a mopanehernyót olyan mértékben, mint régen, csak néhány törzsnek vagy az idősebb generáció számára jelent ínyenc falatot vagy nasit.
Amerikai olasz bevándorlók: a hét hal ünnepe
A római katolikusok böjtöt tartanak karácsony előtt, amikor tartózkodnak a húsok és állati eredetű zsírok fogyasztásától. Ebből a megtartóztatásból alakult ki a hét hal ünnepének hagyománya az amerikai olasz közösségekben.
A szenteste ünnepi menüjét több fogásból álló, változatos halételek alkotják. A Dél-Olaszországból az 1880-as években Amerikába bevándorlók egy szűk csoportja vihette magával ezt a szokást, amely aztán mint „eredeti olasz hagyomány” terjedt el az új hazában a leszármazottak között.
A mai Olaszországban ugyanis ez a szokás teljesen ismeretlen: minden tartománynak megvan a saját konyhája, így teljesen eltérő ételeket fogyasztanak az ünnepekkor szomszédos tartományokban is.
