A brazilok és a CoronaVac hatékonysága
Múlt péntek óta gyakorlatilag eluralta a magyar médiát és a közbeszédet a „kínai vakcina”, ami csak fokozta a nem létező oltási terv és a zavaros kommunikáció miatt kialakult káoszt és bizalmatlanságot. A CNN ezzel párhuzamosan annak járt utána, hogy a világ többi országában mik az eddigi tapasztalatok a kínai vakcinákkal, miből adódhatnak az eltérő hatékonysági adatok, és milyen reakciókat válthat ki az egyes országok kormányaiból, a lakosságból és a szakemberekből, ha nem lát(hat)unk a számok mögé.
Indonéziában és Törökországban már megkezdődött a CoronaVac-kal, a Sinovac oltóanyagával a lakosság tömeges oltása. A hírek szerint már mindkét ország első embere, tehát Recep Tayyip Erdogan is felvette a kínai vakcinát. Ezzel egyidőben jelent meg a brazil tanulmány, miszerint a kínaiak által mért 78%-nál jóval alacsonyabb, csupán 50,38%-os a vakcina hatékonysága. Így pedig éppenhogy elérte a WHO által megadott minimális, 50%-os hatékonysági kritériumot. Törökországban viszont 91,25%-ot, Indonéziában 65,3%-ot mértek. A brazil 50%-os adat azonban csak az az enyhe tüneteket produkáló esetekre vonatkozott, míg a súlyos esetekben már 78%-nak számították a hatékonyságot.
Ígéretesek az olasz vakcina első klinikai tesztjének eredményei
A klinikai teszteket nyár végén fejezhetik be.
Kapcsolódó cikk
A vizsgálatok ennyire eltérő eredményei miatt a szakemberek aggodalmukat fejezték ki, az emberek „kínai vakcinába” vetett bizalma pedig megrendült. Így fennáll a veszélye, hogy azokban az országokban, ahol Sinovac-kal tervezik immunizálni a lakosságot, jelentősen csökken az oltási hajlandóság. Hiszen ha a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinája 95%-os, az oroszok szerint a Szputnyik V is 90% felett teljesített, az AstraZeneca átlagosan 70% körüli eredményt produkált, ráadásul a kínai állami tulajdonban lévő Sinopharm oltóanyaga is 79.34%-os, így sokan nem látják értelmét egy 50%-os hatékonyságú oltás beadásának. A kínai vakcinák mellett szól viszont, hogy nem igényelnek speciális – és költséges – hűtőkapacitást.
A pontos és részletes kommunikáció hiánya
A Sinovac eddig hat kormánnyal szerződött le: Brazíliával, ahol január 20-án indul a tömeges oltás, Hongkonggal, Törökországgal, Indonéziával, Thaifölddel, a Fülöp-szigetekkel. A brazil vizsgálat hírére azonban a többi tárgyalásban lévő ország hirtelen elbizonytalanodott. Szingapúrban az oltóanyag további hazai vizsgálatát rendelték el, Malajzia pedig a kínaiaktól vár egy eddigieknél részletesebb dokumentációt, mielőtt megkötik a megállapodást. A brazil egészségügyi hatóság, amely engedélyezte az oltóanyag vészhelyzeti használatát, elmondta, hogy nem kaptak információt a CoronaVac fázis 3-as dokumentációjából arról, hogy mennyi ideig tart a vakcina védelme, valamint az idősebbekre és a krónikus betegekre gyakorolt hatásáról.
A Sinovac szóvivője szerint azonban a rendelkezésre álló információ elegendő ahhoz, hogy bizonyítsa a gyógyszer biztonságosságát és hatékonyságát.
Lawrence Young a Warwick-i Egyetem virológus professzora szerint azért nehéz értelmezni a különböző %-os adatokat, mert nem tudományos szaklapokban teszik közzé a részletes tanulmányokat, hanem rövid sajtóközleményekből tájékozódhatunk. Ezekből pedig nem derül ki, hol, milyen módszereket alkalmaztak. A szakértő szerint abból eredhetnek a jelentősen különböző eredmények, hogy például más módon veszik figyelembe a különféle korcsoportok eredményeit, illetve nem számol az egyes országok populációinak és egészségügyi infrastruktúrájának különbözőségével.
Győrfi Pál meghatódott, miután megkapta a koronavírus elleni oltást
Videót is közzétette az oltás pillanatáról.
Kapcsolódó cikk
„Veszélyes, ha az emberek félreértik a tudományos eredményeket. Nagyon fontos tehát, hogy pontosan kommunikálják az egyes vakcinák mögött álló tudományos eredményeket, különösen akkor, amikor rendkívül gyorsan változik a helyzet. Amikor az oltóanyag klinikai vizsgálata befejeződik és elérhetővé válik a lakosság számára is, minden szempontot figyelembe kell venni, amely miatt sikeresen működik egy vakcina. Valamelyik oltóanyag abban jobb, hogy a tünetek kevésbé jönnek elő, a másiknak pedig az az erőssége, hogy a beoltott nem tudja továbbadni a fertőzést. Tehát minden attól függ, hogyan határozzuk meg a hatékonyságot” – mondta Dr. Nikki Turner, az Aucklandi Egyetem immunológiai központjának igazgatója.
Minden vakcina számít
Ausztrália 24,5 millió lakosa részére 54 millió adag AstraZeneca-oltást rendelt meg. Jelenleg kevesebb mint 30 ezer fertőzöttet és 1000 elhunytat tartanak nyilván. A kontinens kizárólag a brit cég gyógyszerfejlesztésére támaszkodik. A szakértők most azért aggódnak, hogy az alacsonyabb hatékonyságú oltással nem fogják tudni elérni a nyájimmunitást, ezért inkább elhalasztanák a tömeges oltás megkezdését. A tisztiorvos viszont azzal érvel, hogy az eddig világszerte engedélyezett oltóanyagokról mind bebizonyosodott, hogy hatékonyan képesek megelőzni a fertőzöttek halálát és a súlyos tünetek kialakulását. A járványadatok kedvező alakulása miatt úgy döntöttek, hogy megvárják, milyen adatok érkeznek a tömeges oltásról azokból az országokból, amelyeket súlyosabban érintett a járvány, mielőtt ők is elkezdenék beoltani saját lakosságukat.
Új-Zéland mintaállam a járványkezelésben: november 18. óta nem történt országon belüli fertőzés. Eddig még egy vakcinát sem engedélyeztek, de több gyártóval is tárgyalnak.
Turner úgy véli, hogy a két ország kiváró stratégiája növelheti a lakosság bizalmát a vakcinákban, ha a többi országból kedvező adatok érkeznek. Ha azonban túl sokáig halogatják a tömeges oltás elindítását, azzal egy újabb hullám kialakulását kockáztatják.
Orbán Viktor a koronavírus-oltásról: „Kivárom, amíg rám kerül a sor”
„A futballt Magyarországon mindig is az önbecsülés kérdésének tartottam” – közölte a kormányfő.
Kapcsolódó cikk
Jamie Triccas, a Sydney-i Egyetem mikrobiológia tanára szerint a járvány közepén minél több gyártó vakcináját érdemes megvizsgálni és minden biztonságos ellenszert célszerű bevetni. Ha nem is óvhatunk meg mindenkit a fertőzéstől, jelentősen lecsökken a járvány terjedési sebessége, a súlyos esetek száma és az egészségügy leterheltsége.
