A világjárvány következményeinek, megrendítő hatásainak legtöbben szemtanúi vagyunk, arról azonban mégis kevés szó esik, vajon hogyan “hangzik” a COVID-19, ismertebb nevén koronavírus.
Zene füleinknek
A koronavírus gazdaságra, politikai életre, társadalomra és egészségügyre gyakorolt hatását képtelenség figyelmen kívül hagyni. Ugyan reménykedünk benne, hogy a fertőzés ellenszerére mielőbb sikerül rátalálnunk, egyelőre komoly következményekkel kell szembenéznünk. Azonban arról kevés szó esik, hogy milyennek hallható a koronavírus. Itt pedig nem a köhögésről, a sípoló tüdőkről és ziláló lélegzetvételekről van szó, hanem valami sokkal megnyugtatóbbról.
A MIT kutatói szerint a vírus tüskés proteinjei dallamokká alakíthatók egy egészen sajátos szonikálás módszerével, írja az i-D Vice. Ennek lényege, hogy az egyes aminosavakat átruházzák a zenei skála különböző hangnemeivé. A kellemes hangzás pedig annak köszönhető, hogy mindegyik aminosav egy másik hangszer stílusában csendül fel.
Kész melódia
Az ezekből a hangzásokból létrehozott dalban csengők, fúvós hangszerek, de a japán koto is felismerhetők. A dallamok hosszát és hangerejét az aminosavak mozgása határozza meg, így lehetséges, hogy egy összetett szerzeményről és nem egy egyhangú alkotásról van szó. A dallamokat izgalmasabbá teszik a molekuláris rezgések is, amik a proteinek alakjainak köszönhetők.
Mindez egy kedves, megnyugtató, ám kissé melankolikus hangulatot eredményez, a dal akár melódiaként is számontartható lenne. Ugyan egy világjárványról van szó, mégis érdekes, hogy egészen más megközelítésben lehetünk tanúi annak természetes viselkedésének. Nemcsak a koronavírus következtében kialakult közhangulatot és általános mentalitást fejezi ki kiváló módon, de hangot ad a testünkben végbemenő folyamatoknak is.
Kapcsolódó cikk
Valahol azonban mégis hihetetlen, hogy egy egész világon végigsöprő, halálos kimenetelre lehetőséget adó járvány egy ilyen többrétegű algoritmusú kompozícióvá állhat össze. Ez nehezen maradhatna ki például Björk dallamaiból.
