Március 29-én díszbemutatóval indít jubileumi hónapot a Körúti Színház. A 15. születésnapjához érkezett teátrum büszke lehet: eddig közel egymillióan látogatták az előadásait, és létrejötte legelső percétől a nézők felhőtlen szórakoztatását szolgálja.
A 2004-ben alakult, végleges nevét 2005 óta viselő Körúti Színház kitalálója, szülőatyja és egyben vezetője Galambos Zoltán, aki ’régi motorosnak’ számít a hazai művészvilágban. Amikor a Madách Színházban dolgozott, Ádám Ottó igazgatása alatt, ott tapasztalhatta, ismerhette meg azt a fajta társulati légkört, amit rettentően megszeretett.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az emberek megnézték egymást, tudtak örülni a másik sikerének, barátságok alakultak, alkotó beszélgetések zajlottak nap mint nap. Én is erre vágyom a színházamban. Inkább a színészeimnek keresek darabot és nem fordítva, és azt is megnézem, kinek nem adtam új premiert két-három éve. A bolond lányt Pikali Gerdának vettem elő, a Maude és Haroldot Esztergályos Cilinek[/perfectpullquote]
– mondta Galambos Zoltán. Ádám Ottó távozása után Galambos sem maradt tovább a Madáchban, Pálffy György filmrendezőhöz került gyártásvezetőnek, az összes filmjét vele csinálta. Aztán valahogy visszaszívta a színház világa is, ebből lett a Körúti Színház.
Olyan teátrumot álmodott meg másfél évtizede, amelyben főként vidámság és jókedv van, és amiben még a kollégák is szeretik egymást. A Mezítláb a parkban című, világsikerű darabbal indultak, amellyel rögtön elsőre olyan szép sikereket söpörtek be, hogy kiderült: ezt a megkezdett utat bizony nemcsak érdemes, de kell is folytatni! Az igazgató-főrendező remek érzékkel választ azóta is darabokat, amit az egyre növekvő előadásaik illetve nézőszámuk is igazolni látszik – játszanak Budapesten vagy bármerre az országban.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Nagyon szeretjük a fővárosi közönséget, ám időközben kiderült, az a karmánk, hogy egészen apró településekre is eljussunk az előadásainkkal. Míg Budapesten egyek lennénk a napi ezer program közül, addig mondjuk Vámospércsen a Körúti Színház előadása az évi három eseményből az egyik[/perfectpullquote]
– tette hozzá Galambos Zoltán.
A kezdeti évek egyre növekvő sikerei kapcsán az igazgató-főrendező 2006-ban jutott arra a gondolatra, hogy kellene már egy állandó (fővárosi) játszóhely is – ez lett Pesten a Gutenberg Művelődési Ház. Azon a környéken nőtt valaha fel, szerette magát az épületet, még moziba is járt oda. Egy nap bement hát az akkor még a Nyomdász Szakszervezet tulajdonában lévő épületbe és kibérelte azt tőlük a színháza számára, havi hat-nyolc alkalomra.
Brutális homofób gyilkosság, nigériai nők jogai, autoriter populista vezetők felemelkedése – Indul az Edinburgh Festival 2019
Fergus Linehan, a fesztivál igazgatója elmondta, hogy az idei programban számos színházi és operaelőadás keres választ művészi eszközökkel olyan aktuális kérdésekre és feszültségekre, mint a környezetvédelem, a nigériai nők jogai vagy az autoriter populista vezetők felemelkedése. – idézte az igazgatót a The Guardian cikke.
Továbbra is járták persze a vidéket, ment is minden szépen, sikeresen. A fővárosi közönség kezdte megismerni és megszeretni a helyet, imádták az előadásaikat, 2008-ban mégis vége lett ennek az idillnek. A nyomdászok ugyanis eladták az épületet egy befektetési csoportnak.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Úgy van minden kikalkulálva, hogy mindig tudom rendezni a kifizetéseket, és bár nem bírok nagy fizetségeket adni művésznek, munkatársnak, mégis mindenki örömmel teszi a maga dolgát, mert ők is úgy imádják a színházat, akárcsak én. Soha nem akartam színész lenni, de négy éve elcsábultam a Katyi rendőr figurájára, és úgy beleszerettem a dologba, hogy azóta benne vagyok két-három előadásban: imádom csinálni! A korom és a testalkatom miatt beskatulyázódtam ugyan a rendőrszerepekbe, de nem bánom![/perfectpullquote]
– mondta őszintén a Körúti Színáz igazgatója.
A Körúti Színház repertoárja folyamatosan nőtt az elmúlt másfél évtizedben: eddig több, mint 1500 előadáson tapsolhatott, közel egymillió néző! Ma annyi helyen játszanak, amennyiről induláskor álmodni sem mertek. Időközben bővült a társulat is, amelyben a szakma olyan neves képviselői is ’őstagnak’ mondhatók, mint Koncz Gábor, Koltai Róbert, Kautzky Armand, Esztergályos Cecília, Vándor Éva, Gyebnár Csekka, Makrai Pál, Pusztaszeri Kornél, Mérai Kata, Pikali Gerda, Beleznay Endre.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Mindig meghatódom, hogy ezek az emberek, akiket én hatalmas színészeknek tartok, kérdés nélkül jönnek, bárhová hívom őket és a tőlük telhető legjobbat nyújtják estéről estére. Éppúgy a sajátjuknak érzik ezt a színházat, ahogy én. Velem tartanak a kezdetektől, jó emberek, a barátaim – nélkülük nem menne! 15 éve vagyunk az ország, a vidék Színháza. Valódi missziós szándékkal, az igényes szórakoztatásra törekedve, nem csak a felnőtt, de a felnövekvő színházba járó nemzedék szórakoztatását szem előtt tartva járjuk az országot nap, mint nap. Szeretnénk, ha a mi nevünket is megismerhetné a nézők minél szélesebb rétege[/perfectpullquote]
– tette hozzá Galambos.
Díjat alapított a Trafó a legprogresszívebb független színházi előadásoknak Halász Péter-díj néven
A díj odaítélése két körben zajlik. A négyfős válogató csapat az alábbi öt előadást jelölte díjra: 99,6% (Reactor, Kolozsvár.
Budapest számtalan színházi programot, alternatívát kínál. Adott a lehetőség, hogy ma ebbe a színházba menjünk megnézni egy musicalt, holnap meg amabba egy drámát. A fővárosi színházaknak neve van, híre és jelentősége, változatos műsora. De a Pesten kívüli településeken, eltekintve egy-két nagyvárostól, mint például Győr vagy Pécs, nem ilyen sokoldalú a helyzet. Gyakran kell elutazni 30-50 kilométerre, a legközelebbi nagyvárosba, ahol kőszínház van és ott talán nem is olyan sokszínű a paletta.
Ehhez a mindennapokban gyakran nem adottak a lehetőségek, még ha van is kedve és energiája az embernek. És akkor még szóba sem hoztuk az anyagi körülményeket. Így szép lassan a színházba járás vágya megszűnik, elszoknak tőle vagy igazán soha nem is jutnak hozzá.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A miénk a megtisztelő feladat, hogy ezeknek az embereknek megmutassuk, igenis vannak olyan színészek, akik elmennek messzire is hozzájuk, értük, mert az ő töretlen szeretetük épp olyan értékes, mint a fővárosi közönségé. Nekik csakúgy megéri minden este csodát tenni és nagyon őszinték vagyunk, ha azt mondjuk, hogy élvezzük ezt a kitüntetett szerepet[/perfectpullquote]
– jegyezte meg a Körúti Színház igazgatója.
Für Anikó is Psota Irén-díjas Hegyi Barbara és Hernádi Judit után
Psota Irén (1929-2016) emlékére Almási Éva, a nemzet színésze hozott létre alapítványt, amely minden évben díjat adományoz annak a színésznek, akinek színpadi sokszínűsége, tehetsége, kiemelkedő képességei Psota Irén örökségéhez méltónak bizonyulnak. A nemzet színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész nevét viselő díjra minden magyarországi színház állíthat jelöltet.
Ma a Körúti Színház 20 felnőtt-, és 10 gyerekdarabbal, valamint egy színházi beavató foglalkozással járja az országot. Mindenféle műfajból játszanak, de főleg vidámat – az igazgató-főrendező szerint ez indulástól koncepció. Galambos Zoltán azonban mindig tesz a művekbe pár komoly jelenetet is, ami egyfajta értékes emberi tartalmat is hordoz, hogy az élmény ’ne csak a ruhatárig tartson’. A Körúti Színház programját ezen a linken olvashatod.
