Elsősorban vezetőknek érdemes megfogadni a tanácsot: ha azt szeretnék, a beosztottak kreatívabbak legyenek, érdemes megfizetni őket. Bár sokan úgy gondolják, a kreativitás vagy van, vagy nincs, azért a pénzbeli megbecsülés nem árt.
„Meg tudná fizetni az embereket, hogy kreatívabb ötletekkel álljanak elő?” – kérdezte Gary Charness és Daniela Grieco, akik mindketten közgazdászok. Új tanulmányukban, amely a Journal of the European Economic Association nevű lapban jelent meg, a kreativitás problematikáját járták körbe.
A párosnak eszébe jutott, amikor 1860-ban bejött a margarin. Mindez annak az eredményeként, hogy a vaj helyett valami olcsóbbat szerettek volna, ezért versenyt hirdettek a feltalálóknak.
Charness és Grieco kíváncsiak lettek, vajon a pénzbeli kompenzáció akadályozza-e a motivációt.
328 résztvevőt vontak be a kutatásba, akiknek úgynevezett nyitott és zárt kreatív feladatokat adtak. A zárt feladatban kulcsszavakból kellett történeteket gyártani, vagy matematikai feladatokat kellett megoldani, amiben előre megadták, milyen eredményeket kaphatnak a közreműködők. Ezzel szemben a nyitott feladatokban teljesen új történeteket kellett leírniuk.
A csoportokat a következőképpen rangsorolták: egyeseknek elmondták, hogy értékelni fogják a munkájukat, mások viszont nem tudtak róla.
Minden résztvevő 5 dollárt kapott, azonban a legkreatívabb ötletekért 8 dollár jutalmat is ígértek nekik.
Az eredmény meglepte a kutatókat. A nyitott feladatot megoldók körében a pénzbeli ösztönzés nem vezetett feltétlenül jobb ötletekhez. Azonban a zárt feladatokat végzők esetében kreatívabbak voltak azok, akiknek több pénzt ígértek. A másik érdekesség, hogy azok, akik tudták, hogy rangsorolják őket, több kreatív ötlettel álltak elő. Ez azt jelenti, hogy a pénzbeli ösztönzés mellett, az embereknek az is fontos, hogy mások mit gondolnak a munkájukról.
