Amennyiben nem tartózkodsz éppen Madridban, vagy nem is tervezel odautazni, ennek ellenére megadatik a lehetőség számodra, hogy a világ egyik leginspirálóbb és rejtélyesebb festőjét megcsodálhasd. Szeptember 1-től a magyar nézők is ámulhatnak hogyan lehetséges – vagy éppen nem – lerántani a leplet Hieronymus Bosch: Gyönyörök kertje című festményéről.
Hieronymus Bosch talán a világ egyik legvitatottabb festője – kezdve attól a ténytől, hogy a születési ideje sem tisztázott és az egyetlen ismert dátum a festőt illetően a halála időpontja: 1516. augusztus 9. Ezért idén, halálának 500. évfordulóján, gigantikus kiállítás nyílt a madridi Museo Del Pradoban, melyet José Luís López Linares filmvászonra vitt.
Bosch leginkább vitatott műve egy triptichon, mely három külön értékű alkotásból tevődik össze – sőt, ha úgy vesszük négyből, mert a két oldalsó panel hátulján is festmény díszeleg. A festménysorozat első panele a Paradicsom címet viseli, a középső – mely alapján az egész művet szokás nevezni – a Gyönyörök kertje nevet kapta, míg az utolsó borús hangulatú alkotás pedig a Poklot ábrázolja.
Ugyan a XIX. század előtt még nem esett szó igazán szürrealizmusról és a lexikonok Salvador Dalinak tulajdonítják az irányzat megalkotását, azonban pár kritikus ezt a stafétát Hieronymus Bosch-nak ítéli.
A festő álomszerű, néhol groteszk alakokat ábrázoló művei tagadhatatlanul is a szürrealizmus korai jegyeit hordozzák magukon. Képei mondanivalóját egyfelől összetettsége, másfelől kifinomult szimbolikája miatt is nehéz pontosan megfejteni.
A festőt illetően csekély feljegyzés maradt az utókorra, nem maradtak tőle fent napló bejegyzések, írások és levelezések, ezért az őt ért inspirációk és körülmények javarészt találgatásokból tevődnek össze.
Forrás: mentalfloss.com