A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat következő filmjével az egyetemes művészettörténet egyik legragyogóbb csillaga, Leonardo da Vinci előtt tisztelegnek az alkotók. A Leonardo 500 a mester halálának 500. évfordulója alkalmából született.
Tegyük félre a festéket!
Leonardo da Vinci neve, valamint művészete el- és közismert. Mona Lisa évszázadok óta megfejthetetlen mosolya és Az utolsó vacsora halhatatlanná tették alakját. E két mű azonban mindössze a jéghegy csúcsa. Képzőművészeti örökségének említésével csupán a felszínét kapargatjuk annak a zsenialitásnak, ami benne öltött testet. Leonardo főleg megélhetésre használta a művészetet, szelleme azonban megannyi irányba szárnyalt. A rendező, Francesco Invernizzi ilyen részletekbe menően sohasem látott módon vitte vászonra az olasz reneszánsz egyik legnagyobb polihisztorának munkásságát.
Kiderült, mi lehet az oka Mona Lisa mosolyának különlegességének
A Londoni Egyetem Szent György orvosi karán dolgozó Lucia Ricciardi és két kollégája, Luca Marsili (Cincinnati Egyetem) és Matteo Bologna (La Sapienza Egyetem) első lépésben egy függőleges vonallal megfelezték Mona Lisa száját és a két oldalt tükrözték, így kétféle szájat kaptak – írja a Medicalxpress.com.
Ahhoz, hogy ne csak bemutassák, de meg is értessék Leonardo da Vinci elméjének korlátlan ragyogását, nem volt elég a múlt.
Az olasz polihisztor, akárcsak a többi nagy elme, gondolataival túlmutatott saját korán. Olyan gépezeteket, eszközöket és rendszereket dolgozott ki, amelyek jelentős része jó pár száz évvel a halála után nyert értelmet a nagyérdemű számára. Ezt felismerve a készítők a 20-21. századból visszatekintve, olykor párhuzamosan mutatják be Leonardo megvalósult vagy éppen soha el nem készült terveit. Ezeket saját kora ugyan nem, de a modern kor már tudott értékelni.
Már maga ez a csavar is rávilágít, – és ezt a felismerést csak megerősíti a tartalom –, hogy valójában mennyire ismeretlen az a személy, akit a reneszánsz óta töretlen tisztelet és figyelem övez.
„Majd, ha nagy leszel”
A film részletesen ismerteti a nézővel Leonardo karrierjének 1482-ben induló diadalútját. Ekkor mutatkozott be ugyanis Ludovico Sforza hercegnek mint alagút- és csatornaépítő, puskák és ostromgépek feltalálója, egyszóval a haditanácsadó. Aki szabadidejében szobrász és festő, csak úgy mellékesen. A hercegnek mondott állításait a ma szakértői igazolják a film során.
A megszólaló orvosi és mérnöki szaktekintélyek megmutatják Leonardo azon találmányait, amelyek új megvilágításba helyezték a tudományt.
Az, akit ma a világ leginkább művészetéről ismer, elengedhetetlen szolgálatot tett az ipar, a mérnöki- és orvostudományok, a kommunikáció, az anatómia, sőt a NASA szóvivője szerint az űrkutatás számára is. Ez a hatás egészen a 21. századig tisztán érezhető maradt.
Jós vagy csak zseni?
A művelt elme legnagyobb vágya és ellensége a nagy „idea”, maga a felesleg nélküli, hasznos tökéletesség. Ebben Leonardo sem volt kivétel. Urbanista szakértők fejtik ki véleményüket arról a tervezetről, melyet a polihisztor az „ideális városról” készített. A projekt ugyan főleg az építészetre fókuszált, ám már ezek az elgondolások sem állnak távol attól, ahogyan a ma építésze képzeli el az ember ideális élőhelyét.
A művészet templomai: Leonardo 500 (12) Május 9-től a mozikban!
Május 9-től országszerte a mozikban, április 25-től permier előtt az Uránia Nemzeti Filmszínházban! A művészet templomai: Leonardo 500 színes, olasz ismeretterjesztő film, 90 perc, 2019 (12) rendező: Francesco Invernizzi A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat következő bemutatója az egyetemes művészettörténet egyik legismertebb és legjelentősebb alakja, Leonardo da Vinci előtt tiszteleg, születésének ötszázadik évfordulója alkalmából.
A szellős terek, széles utcák, felül lakás-alul bolt épületek a 15. században ugyan még elképzelhetetlenek voltak, mára azonban – és ennek bizonyosságára elég megnéznünk bármilyen európai nagyvárost – divatos építészeti stratégia lett.
Leonardo rendel
Persze nem feledkezhetünk meg Leonardo harmadik nagy alkotásáról sem: a Vitruvius-tanulmány, a kör-négyzet alakzatba foglalt férfialakról, amely magába foglalja az isteni számot, a phi-t.
A képet az Uffizi Képtár művészettörténésze elemzi, „egyebek mellett”: a mester ugyanis az orvoslás nemes területére is bemerészkedett.
A tudomány érdekében gyakran vett részt az egyház által tiltott boncolásokon, ahol az elhunytak testét vizsgálta. Szenvedélyesen foglalkoztatta az emberi test szerkezete és felépítése. Anatómiai kutatásai tudtán kívül nagy szolgálatot tett a későbbi orvostudomány számára.
In totale
A Leonardo 500 lehengerlő audiovizuális anyaggal karöltve, széleskörű szakértői apparátussal mutatja meg da Vinci azon oldalát, amit egészében sem saját, sem utókora nem tudott értékelni.
Aki Leonardót mint embert szeretné megismerni, rossz filmre ül be – műfajából is adódóan ez az ismeretterjesztő mű felülemelkedik a személyiség határain. Személy szerint ezt nem is bántam: ha száraznak érződik is kissé a film, ez a csekély hiány jobb, mintha egy hamis identitás jegyeivel zsúfolták volna tele a vásznat. Emberként ugyan sohasem ismerhetjük meg, de ellensúlyként a Leonardo 500-nak hála mindent megtudhatunk arról, ami fontos volt a számára.
