Minek egészen San Diegoba menni, ha képregényekkel foglalkozó programokra vágyunk? Itt van nekünk erre a Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál!
Könyvtár vagy kertiparti?
A képregényfesztivál egy nehezen megfogható rendezvény. Nyilvánvaló az ok, amiért egész családok, fiatalok és öregek egyaránt látogatják, belegondolva azonban felvetődnek kérdések. Miket lehet itt csinálni? Kik mennek el? Milyen magyar vonatkozásai vannak a műfajnak? Mit képzeljen el végül is az ember, könyvtári csendes olvasást, vagy zajos kertipartit?
Ami az elfoglaltságokat illeti, a szervezőknek kreatívnak kellett lenniük. A feladat nehezítette – megválaszolva a korábban feltett második kérdést –, hogy a képregény reneszánszát éli. Az olvasás képességének elsajátítása után bárki bűntudat nélkül szeretheti a rajzolt műveket. A programoknak tehát egy meglehetősen nagy skálán elhelyezkedő rajongói csoportot kell egyenlő arányban és ugyan olyan mértékben kielégíteniük.
E tekintetben a szervezők kitettek magukért! Mindenekelőtt ki kell jelenti, hogy a Dürer kert tökéletes helyszínt nyújtott a fesztiválnak, zárt és nyitott térben sem volt hiány! Áldás volt ugyan a jó idő, ám a kinti foglalkozásokat sem tette volna tönkre egy esetleges zivatar, a kinti programokat – dedikálás, interjúk – is fedél védte. Azok, akik nem csupán vásárolni tértek be, interaktív és passzív foglalkozások közül is válogathattak. Interjúk, dedikálások, workshopok, kifejezetten a gyerekek számára pedig különböző gyermekprogramok közül válogathattak az érdeklődők. A Comic Jamen mindenki kipróbálhatta a képregényrajzolás mesterségét Erhardt Domonkos, Fritz Zoltán és Sárdi Kata vezetésével. Különösen, ám nem kizárólagosan a Star Wars-rajongók örömére digitális élmények kedvelőinek Holosszoba állt a rendelkezésére, ahol egy valódi űrcsatának lehettek résztvevői.
Te minek öltöztél?
Apropó rajongók! Idén jóval nagyobb, mégis kevésbé színesebb volt a felhozatal. Vannak hazánkban más, nagyobb rendezvények is (Mondocon, PlayIt), ahol beöltözhetnek kedvenceiknek, és évről-évre tömegesen így is tesznek. Több szász Marvel- és DC-karakter gyűlik össze ilyenkor, és felbukkannak kevésbé ismert művek szereplői is – a Dürer kertben azonban alig lézengett pár jelmezes. A kötelező Harley Queen és Joker „szerelmi” párosát néhány Jedi lovag és egy Staw Wars-katona tartotta szemmel. Rajtuk kívül a rajongást viszont inkább a póló feliratok voltak hivatottak kimutatni.
Ez koránt sem a képregényfesztivál hibája, ellenkezőleg! A PlayIt a játékokra specializálódik, és, bár a Mondocon nyitott bármilyen cosplay iránt, oda mégis túlnyomó arányban a fiatal közösség jár.
A Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál költségvetés, erőforrás és méretbeli hátrányának ellenére képes egy olyan közeget teremteni, ahol valóban mindenki jól érezheti magát.
A magyar képregények nagy része nem most született, a klasszikusok kifejezetten ismeretlenek a mai generáció számára. Felnőttek érthető módon ugyan ritkán szeretnek maskarát húzni, a szenvedélyüknek azonban szeretnek hangot adni. És erre itt megvan minden lehetőségük!
A képregény magyar paneljei
Sokak számára meglepő lehet, hogy Magyarországon nem csupán olvassák, de készítik is a képregényeket. Az már ebből következik, hogy, mint minden szakmában, léteznek elismerések és díjak is. Hazánkban az Alfabéta-díj és a Korcsmáros Pál-díj elnyerése jelenti a legnagyobb szakmai elismerését. E kitüntetések átadására pedig nem is lehetne relevánsabb helyszínt találni, mint a fesztivált! A nap folyamán a Korcsmáros Pál-díjas, 2018-ban Alfabéta-díjra jelölt Felvidéki Miklós képes történetmeséléssel szórakoztatta a nézőket.
Őt követően a Comic Battle keretén belül képregényalkotók mérték össze tudásukat egy improvizatív mérkőzésen.
Miután a résztvevőknek lehetőségük volt kipróbálni a képregényrajzolást, ezúttal igazi profiktól láthatták élőben megszületni a képeket.
A fesztiválon a képregények világának tudományok oldala is bemutatkozott. Három beszámolót is meghallgathattak az érdeklődők a magyar képregény alakulásáról a Magyar képregényes műhely előadásában, Maksa Gyula képviseletében pedig bemutatkozott a Pécsi Tudományegyetem Képregénytudományi Kutatóközpontja.
Mesterek és Szabó Győző
Az fesztivált egy nemzetközi résztvevőkből álló – Kati Kovács, Alexandru Ciubotariut és Thomas Kriebaum – kerekasztal-beszélgetés indította. A résztvevőket Kovács Milán, a ZSIGER.hu kiadó vezetője kérdezte karrierük kezdetéről, pályafutásuk alakulásáról és legmeghatározóbb élményeikről a képregényekkel kapcsolatban. A külföldi vendégek között üdvözölhették továbbá a rajongók Jaques Ferrandezt, a francia képregénykészítőt, valamint az Albert Camus Az idegen című regénye alapján azonos néven megjelent képregény alkotóját.
A mesterrel Szép Eszter beszélgetett. Nem meglepő, hogy egyikük pályája sem indult könnyedén. Azt már sokkal meglepőbb volt hallani, mennyire a véletlen vezette be őket a vágyott szakmába. Első élményeikről szóló történeteik mellett személyes tapasztalataikat is megosztották. Egy valamiben mind egyetértettek: a szenvedély a legfontosabb kulcs.
Az esemény sztárvendége Szabó Győző volt, aki a Korcsmáros Gáborral folytatott interjú során ismét megcsillogtatta bámulatos sokoldalúságát. A Valami Amerika, valamint a most futó népszerű tévésorozat, A mi kis falunk sztárja híres és neves színművész és szinkronszínész. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy nem ez volt az első választott szakmája! A képregények iránti szeretete jóval több puszta gyermekkori rajongásnál, szakmai érdeklődése pedig koránt sem ér véget a szinkronizálásnál (Fekete párduc, Bosszúállók, Thor, Ghost in the Shell).
Tehetséges rajzosként fiatalon képzőművésznek jelentkezett a Képzőművészeti Egyetemre, a sors egy színházi szerep képében azonban más útra terelte az életét. Idén azonban 25 év után lehetősége nyílik a szakmunkája leadásához, ezzel pedig végre kezébe kaphatja a megérdemelt diplomát.
Az interjú során Szabó Győző elmondta, hogy reklámgrafikusként és hobbi szinten is többet szeretne foglalkozni a rajzolással.
E tekintetben a diploma megszerzése csupán a kezdet.
Hol írjam alá?
A Képregényfesztiválról természetesen nem hiányozhattak a rajongók elégedett mosolyai sem: Jaques Ferrandez (Az idegen), Kati Kovács (Körhintába zárva) Thomas Kriebaum (Lomtalanítás), Alexandru Ciubotariu (Régi/Új) és Fabrizio de Tomasso (Morgan Lost) is dedikálták műveiket. A várakozók sora végig kígyózott Dürer kerten, pedig a művészek délelőtt és délután is a rajongók rendelkezésére álltak.
A fotókat köszönjük Dancs Enikő Biankának.