Elbúcsúztatták Fekete György Kossuth-díjas belsőépítészt, iparművészt, a nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnökét kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
Nem hagyott maga után adósságot
A búcsúztatást vezető Balog Zoltán református lelkész úgy fogalmazott, hogy Fekete György az élettel betelve érkezett meg őseihez. “Nem hagyott maga mögött adósságot, elintézetlen ügyeket, utolsó munkája, egy famozaik is elkészült, amelyet egyetlen fiának készített” – fűzte hozzá.
A pályatársak nevében búcsúzó Mezei Gábor Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész azt hangsúlyozta, hogy Fekete Györgyöt a jóba vetett rendíthetetlen hit, a tökéletes tisztesség és a kiapadhatatlan alkotói energia kísérte végig egész életében.
Felidézte, hogy az 1960-as években sokat dolgoztak együtt, kiállításokat rendeztek, hogy ismertebbé tegyék az iparművészetet. Együtt ültek a Magyar Iparművészet szerkesztőbizottságában, az MMA elméleti folyóiratának szerkesztőségében is. “Ahol ő ott volt, ott mindig rendben mentek a dolgok” – emelte ki a pályatárs.
Emlékeztetett arra, hogy abban az időszakban, amikor Andrásfalvy Bertalan minisztersége idején Fekete a művészeti ügyek felelőse volt Antall József kormányában, rengeteget dolgozott, támadások sokaságát kellett elviselnie, de a nemtelen támadások sem tudták legyűrni.
Küldetéstudattal született művész
“Rendkívül gazdag, termékeny életút volt az övé: szorgalma és fáradhatatlan tenni akarása, valamint csak a küldetéstudattal született művészekre jellemző egyénisége felejthetetlen mindannyiunk számára” – hangsúlyozta Vashegyi György, az MMA elnöke.
Fekete pályáját felidézve elmondta, hogy az alkotó belsőépítészként múzeumi kiállítási installációkat tervezett, templomok, iskolák, üdülőszállók, művelődési házak belső tereit, külföldi magyar kiállításokat. Környezetkultúrával foglalkozó hat tévésorozat forgatókönyvének volt írója és műsorvezetője. Az újraindított Magyar Iparművészet című folyóirat főszerkesztője is volt, emellett számtalan cikke jelent meg szakmai, irodalmi és közművelődési orgánumokban.
Belsőépítészeti munkásságának lezárása után speciális kollázstechnikát fejlesztett ki, nyolcvanötödik születésnapja alkalmából a Pesti Vigadóban nyílt famozaikkollázs-tárlata jól illusztrálta szüntelenül izzásban lévő művészetét. Állandóan megújuló, másokért áldozatkész szellemiségét magán viseli a felújított többfunkciós Pesti Vigadó jelenlegi arculata, a Műcsarnokban újraindított nemzeti szalonok sora. Kultúrpolitikusi évtizedei számos eredménye közül is kiemelkedik a Nemzeti Kulturális Alap megalapítása. A Magyar Művészeti Akadémia az ő elnökletével vált köztestületté, összhangban azzal a szellemi és formai mintával, melyet Makovecz Imre alapozott meg.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Mindig, mindent óriási szívvel csinált, teljes odaadással és eltökéltséggel a magyar művészet szent ügye iránt[/perfectpullquote]
– mutatott rá Vashegyi György.
113 posztumusz íróval és költővel – köztük Borbély Szilárd és Márai Sándor – bővül a DIA digitális könyvtár
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett DIA posztumusz tagjelöltjeit a mindenkori PIM-főigazgató javaslatára az akadémiai tagok választják. A mostani tagjelöltek örököseivel a PIM ütemezetten, a következő három év során köti meg a tagságról szóló szerződést – közölte a múzeum pénteken az MTI-vel.
Kiemelte: Fekete minden lépését hallatlan, néha egyenesen fanatikus emberszeretet és segíteni vágyás vezérelte.
“Nem elköszönni, megköszönni jöttünk Istennek”
A család nevében Fekete Károly református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke búcsúzott.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Nem elköszönni jöttünk tőle, hanem megköszönni jöttünk őt Istennek. Inspiráló hatása belénk épült, amit okos beszélgetésekkel, mély gondolatcserével, jobbik énünk megerősítésével végzett. Munkájában stratégává fejlődött, barátságaiban viszont sosem taktikázott[/perfectpullquote]
– fogalmazott Fekete Károly. Felidézte, hogy Fekete sziporkázva feledkezett bele az “életoktatásba”, mert tudta, hogy a kultúra örökölhetetlen, és hatásmechanizmusát minden generációnak elölről kell tanulnia, megértenie és hasznosítania.
Más népek kultúráját elismerve, kritikai nemzetszeretettel szorgoskodott saját össznemzeti kultúránkért – fűzte hozzá. Kiemelte, hogy Fekete életigenlőként nem sürgette a halált, de tudatosan készült rá. Számvetést végzett, lekerekítette terveit, hogy ne maradjon utána olyan, ami befejezetlen.
Fekete György életének 88. évében, április 15-én hunyt el.
