A MIT számítógépes modellkísérleteiben az ultrahang úgy semmisítheti meg a koronavírust, ahogy a vesekövet is szétzúzza. 

Új megközelítés a koronavírus-járvány megfékezésében

Ahogy felütötte a fejét a Covid-19-járvány, a tudósok azonnal elkezdtek azon gondolkodni, hogyan lehetne megfékezni a vírus terjedését. Az eddigi megoldásokat már mindenki kívülről fújja: maszkviseléstávolságtartás és természetesen a vakcina. A MIT kutatói egy egészen új stratégia irányába indultak el, amely az első kísérletek után ígéretes eredményekkel kecsegtet, írja a Big Think

A Journal of the Mechanics and Physics of Solids című szaklapban megjelent tanulmányukban a MIT kutatói azzal kísérleteztek számítógépes modellek alapján, hogy az ultrahang rezgéseivel lehetséges-e károsítani vagy akár megsemmisíteni a SARS-CoV-2 vírust.

mit koronavirus ultrahang kutatas
A SARS-CoV-2 vírus szerkezete az MIT kutatóinak ábráján / Fotó: Marco via Abobe Stock

Az ultrahang olyan hanghullám, amely az emberi fül számára nem hallható frekvencián rezeg. A gyógyításban egyrészt diagnosztikai képalkotásban használják: a műszer által a szervezetbe kibocsátott ultrahang rezgése visszaverődik, és ezekből a visszaérkező hullámokból az orvosi eszköz megalkotja az ultrahangképet az adott belső szervről. 

Az ultrahangot terápiás céllal is használják: a kínzó fájdalmat okozó veseköveket például a lithotripsiának nevezett eljárás során zúzzák apró morzsákká, hogy műtét nélkül távozhasson a szervezetből. A módszer ahhoz hasonlít, mint amikor egy operaénekes a hangjával megrepeszt egy üvegpoharat.

Kapcsolódó cikk

Kutatásukban tehát azt vizsgálták a tudósok, hogy az ultrahang vajon hasonló hatást gyakorol-e a SARS-CoV-2 vírusra. Bár még korántsem értünk mindent az újtípusú koronavírusról – a WHO csapata jelenleg is Kínában vizsgálódik a járvány eredetét kutatva – az eddig rendelkezésre álló ismeretek alapján többféleképpen is modellezni tudták a vírus szerkezetét.

Az influenza, a HIV vagy a SARS kórokozójához hasonlóan a SARS-CoV-2 is burokkal rendelkező vírus, amelyet sűrűn borítanak a receptorok, az úgynevezett tüskék. Ezek a receptorok a vírus szaporodása során játszanak fontos szerepet: ha behatolnak egy sejtbe, ott a tüskékkel kapcsolódnak a sejt egy részéhez, és elkezdik magukból kibocsátani a gazdasejtre halálos génállományukat. 

A koronavírus ultrahang bombázása

A számítógépes szimuláció segítségével határozták meg azt az ultrahangtartományt, amely károsíthatja, illetve megsemmisítheti a vírus legfontosabb részeit, azaz a burkát és a tüskéit. Az emberre teljesen biztonságos 25-100 megahertz közötti rezgéstartomány szinte azonnal széttörte a vírus ezen részeit.

Bebizonyítottuk, hogy az ultrahangnak kitett koronavírus burkában és tüskéiben olyan amplitúdójú rezgések keletkeznek, amelyek jól láthatóan roncsolják a külső páncélját és valószínűleg a belsejében található RNS-t is, sőt fel is törhetik a vírus bizonyos részeit. Azt reméljük, hogy a felfedezésünk jó kiindulás ahhoz, hogy megvitatssuk különböző tudományterületek képviselőivel

– mondta Tomasz Wierzbicki, a MIT professzora. 

Tehát a kutatást végző tudósok is hangsúlyozzák, hogy még további vizsgálatokra és a problémában érintett többi tudományterületről érkező megerősítő vizsgálatokra is szükség van, mielőtt az ultrahangterápiát is alkalmazhatnák a koronavírusos betegek kezelésében. 

Hozzáteszik, hogy a jelenlegi helyzetben a legjobb megoldás a gyógyszercégek által kifejlesztett vakcinák. Ugyanakkor az új mutációk és ahogyan az influenza esetében szezonálisan történik, esetleges új vírustörzsek megjelenése esetén már nem biztos, hogy hatékony és gyors segítséget jelenthetnek a mostani oltások. 

A MIT kutatóinak ultrahangos mechanikai alapon működő módszere azonban a mutációktól függetlenül minden burokkal rendelkező vírus ellen működhet, ha ezt a további szakterületekkel végzett vizsgálatok is alátámasztják.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet