Korai volt szenzációt kiáltani?
2015-ben tudományos szenzációt jelentett az a tanulmány, amely szerint 80-120 ezer éves emberi fogakra bukkantak egy dél-kínai barlangban. Ez a felfedezés cáfolta az addig széles körben elfogadott tudományos nézetet, miszerint a Homo sapiens csak nagyjából 20 ezer évvel később jutott el Kína területére. Az addigi ismeretek szerint 50-70 ezer évvel ezelőtt indult meg Afrikából az őskori népvándorlás, amely során végül az emberi faj minden kontinensre, így Ázsiába is eljutott. A tanulmány ugyanakkor nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy egy önálló emberfaj alakult ki Ázsiában, írja a CNN.
Az USA tudományos akadémiai folyóiratában, a PNAS-ban február elején megjelent friss kutatás szerint azonban a hat évvel ezelőtti vizsgálat eredményei nem pontosak és azokból elhamarkodott következtetéseket vonhattak le a kutatók. Az új tanulmány egyik szerzője, Darren Curnoe, az Ausztrál Múzeumi Kutatóintézet docensének csapata ugyanabból a fuyani barlangból származó két emberi fogat, valamint a környék másik négy barlangjában talált fogakat és megkövesedett ősember maradványokat vizsgált.
Eredményeink alapján kicsi a valószínűsége, hogy a Homo sapiens több mint 50 ezer évvel ezelőtt jelent volna meg Kínában. Persze nem kizárt, hogy őseink több mint 100 ezer évvel ezelőtt jutottak el Kína déli részére, ám erre jelenleg nincs meggyőző bizonyítékunk
– jelentette ki Curnoe.
Kutatócsoportjának tíz őskori ember fogból sikerült DNS-mintát kinyernie, és különböző módszerek segítségével meghatározni a barlangokban talált anyagok – faszén, állati fogak – korát. A vizsgálatok szerint az ősember fogak legalább 16 ezer évesek, a többi anyag pedig legfeljebb 40 ezer éves lehet.
Őskori sziklarajzokat pusztított el az amazonasi tűzvész
Kőkori sziklaművek rongálódtak és pusztultak el az amazonasi tűzvész miatt Bolíviában. Egy újkori világörökség is veszélyben lehet.
Kapcsolódó cikk
Curnoe elmondta, hogy a nagyságrendi különbség a két tanulmány eredménye között az eltérő vizsgálati módszerekből adódik. 2015-ben a tudósok nem tudták szénizotópos kormeghatározással közvetlenül a fogakat vizsgálni, mert olyan régiek voltak. Helyette a leletek közelében kialakult cseppköveket és egyéb emberi maradványokat vizsgálták radioaktív bomlásuk alapján, és ezekből következtettek a fogak korára, nem a DNS-ből.
Az ősember kapcsán csak abban értenek egyet a tudósok, hogy semmi sem zárható ki
Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum kutatási vezetője elmondta, hogy a mostani tanulmány nem zárja ki, hogy 50 ezer évvel ezelőtt is élt már a modern ember őse Afrikán kívül is. Nem egyszerű tehát megfejteni az emberi faj történetét, ami jóval bonyolultabbnak tűnik, mint a hagyományos elmélet, miszerint a mai ember Afrikából származik, és 50-70 ezer évvel ezelőtt, egy hullámban hódította meg a Föld többi részét. A Homo sapiens-szel párhuzamosan több emberféle is létezett, akik egymással keveredtek is, mielőtt az egyetlen túlélő faj felülkerekedett. Néhány emberféle, mint például a neandervölgyi ember, jól beazonosíthatóak az ősmaradványok és leletek segítségével, másokat, mint a gyeniszovaiakat/deniszovánokat pedig a genetikai hátterük alapján különböztette meg a tudomány.
Maria Martinón-Torres, a 2015-ös tanulmány egyik szerzője, a spanyol Nemzeti Emberi Evolúciós Kutatóközpont igazgatója megjegyezte, hogy a fuyani barlangban 2019-ben találták meg a vizsgált fogakat, tehát azokat az ő csoportjuk nem láthatta. Elmondta, hogy egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan – szaúd- arábiai, izraeli, szumátrai és laoszi leletek –, hogy a Homo sapiens már 50 ezer évvel ezelőtt megjelent Afrikán kívül is. Ennek az elméletnek egyik legfőbb bizonyítéka a mai emberi populációk génjeiben keresendő.
Az uralkodó felfogás 70 ezer évvel ezelőttre teszi az afrikai migráció kezdetét. Nem zárhatjuk ki azt, hogy ennél korábban is eljutottak néhány területre, de minden jel szerint Dél-Kínát csak 50 ezer évvel ezelőtt érte el az afrikai hullám. Nem akartunk semmiféle hangzatos teóriát bizonyítani a leletek kormeghatározásával, pedig sokkal érdekesebb lett volna, ha sikerül bebizonyítanunk, hogy jóval korábban indult az afrikai népvándorlás, mint azt eddig hittük. Sajnos, úgy néz ki, nem így történt, legalábbis Dél-Kínában
– jelentette ki Curnoe.
Történelmi felfedezés a 20 ezer éves kéznyomat azonosítása az Altamira-barlangban
Ezekkel együtt összesen kilencre nőtt az Altamira ismert paleolitikumi tenyérlenyomatainak száma.
Kapcsolódó cikk
Az viszont biztos, hogy 47 millió évvel ezelőtt élt Európában egy eddig ismeretlen, méteres pitonfajta. Nemrég Indonézia egyik szigetén felfedezték a legrégebbi állatábrázolást, itt tehát már egészen biztosan éltek közel 50 ezer évvel ezelőtt is emberek – a tudósok pedig arra számítanak, hogy még jóval korábbi emlékeket is feltárhatnak. A Vénusz-szobrocskák titka után azt is próbálják megfejteni, hogy kik készíthették az ősi barlangrajzokat.
