Gabriel Zimmer fotós szerint a műanyag és a természetes együtt is lehet szép. Erre bizonyíték a Polysemantics című munkája. Igaza van?
Az őslakos Brooklyn-i fotós jelenlegi munkájában, amely Polysemantics névre hallgat, az organikus és a feldolgozott anyagok összeférhetetlen rendezettségéből alkotott párokat. Itt van például az a kép, ahol egy bevásárlószatyorból kivágott rózsafejet egy valódi virágszárhoz ragasztott, figyelembe véve az eredet és funkció közötti ellentéteket – valami új, valami régi és valami kék mintára – a valami emberileg készített és valami természetes ellentétre felhúzva az új projektjét, függetlenül attól, hogy szimbiotikusan létezhetnek-e együtt.
