Az alternatív szubkultúra követői örülhetnek, mert megjelent a Middlemist Red új albuma, a Ripple Soul.
A Ripple Soul tökéletesen hozza a Supersonic Overdrive által megteremtett hangzásvilágot. Az együttes tagjai szívüket-lelküket beletették az új produkcióba, amely meg is látszik a munkán.
A Middlemist Redről manapság egyre többet hallani. A neopszichedelikus rockot játszó együttes két éve robbant be a köztudatba, mikor megnyerték az Index online dalversenyét. Ezt követte a Supersonic Overdrive című albumuk. Az azóta eltelt idő során a Middlemist Red rengeteget fejlődött, átértékelték számaikat, ez pedig nemcsak a megannyi sold outon és a kinőtt koncerttermeken, hanem a Ripple Soul névre keresztelt új lemezükön is meglátszik.
A tíz dalt tartalmazó lemez sokkal egységesebb egészet alkot, mint a Supersonic Overdrive. A számoknak íve van, nem cikázik össze-vissza a hangulatok és az ezek keltette emóciók között. A Ripple Soul sokkal átgondoltabb kohézióját összeszedettebb dalok alkotják.
Nóvé Soma, a frontember, kellemes, David Bowie-t idéző hangja kitűnően kiemelkedik az egyre dominánsabbá váló szintetizátor mellett.
Az angol akcentus már egyre kevésbé észrevehető a magyar füleknek.
Az első dal, a Drifter in the Dark máris olyan hatást kelt a hallgatóban, amely szinte visszarepít minket a ’70-es évek Amerikájába. A Perfectly Blue című trekket a zenekar kettébontotta, így jött létre a Perfectly Blue (Part B). Ezek a számok a többihez hasonlóan ugyanolyan fülbemászóak.
A Sense of Place című sláger szinte megosztja a lemezt, a korábbi arculat mintha fokozatosan elhalványulna. Az album ezen a részen melankolikusabb stílust vesz fel, de az ezt követő Illuminair című dal ismét felrázza a hallgatót. A Mellow, a From the corner of my eyes és a Vanishing Point trióján érezhető némi The Doors-impulzus, amely nagyszerű zárása a lemeznek, és a címmel eltérően nem egy eltűnő pont marad a közönségben.
Hangzásvilágot tekintve kicsit az Ivan & The Parazol korai időszakát juttatja az eszünkbe, amely egyfelől érthető, mert a Middlemist Red volt már Ivánék előzenekara. Egy korábbi interjújukban elmondták, hogy ők maguk a The Horrors, a Tame Impala, a The Black Angels és a The Doors együtteseket emelnék ki, akik hatottak rájuk a leginkább.
Nové Soma az éneklésen kívül a grafikában is bontogatja a szárnyait. A dalok mindegyikéhez készített saját kezűleg egy-egy borítót, amelyek a zenekar Instagramján megtekinthetőek. Ezek az egyedi borítók kerültek rá a promóciós termékekre is.
Talán az eltelt két év és az ez alatt végbemenő identitásváltozások és kritikák is szerepet játszhatnak ebben, de a fiúk ezzel az albummal világszínvonalnak beérő klasszist hoztak létre. Az, hogy külföldi producerek mikor figyelnek fel a bandára, valószínűleg már csak idő kérdése. Ha te is a neopszichedelikus zene rajongója vagy, akkor biztosan nem fogsz csalódni a Middlemist Red új korongjában.
Middlemist Red, Ripple Soul, Kiadó: Supersize Recording/Kepler Studio, Producer: Miskolczi Márton, Borító: Soma Nóvé, 2016. November 19.
