A videóban látványos kísérletekkel mutatják be az élelmiszeripar néhány piszkos trükkjét. A Snopes szerint azonban a válogatás buta és félrevezető.
Nem minden élelmiszeripari szereplő érdemli ki a fogyasztók bizalmát. Hatósági jelentések, híradások, valamint dokumentumfilmek hosszú sora emlékeztet egyes gyártók felelőtlen trükkjeire, amelyek révén a terméket kívánatosabbá, tartósabbá vagy épp olcsóbbá kívánják tenni.
A leleplezések sorába illeszkedik az alábbi, csináld magad kísérleteket bemutató vírusvideó is, amely elvileg sokkoló titkokat ígér, de – legalábbis a Snopes cikke szerint – se komolyabb, se új titkokat nem tartalmaz. A videó alatt a legendavadász oldal megállapításait idézem.
No Title
Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.
A viasszal bevont alma
A Snopes szerint az almákat az 1920-s évektől kezdve vonják be viasszal, ez azonban nem ártalmas a fogyasztó egészségére.
Nyilván nem árt, ha lemossuk, de a gyümölcsöket a “nagy titok” ismerete nélkül is érdemes alaposan megmosni.
A viasz egyébként nemcsak esztétikai céllal kerül a gyümölcsre, hanem a penészedéstől, az idő előtti beéréstől és a szállítás közbeni sérülésektől is véd.
A cukros italok színezése
A cukros italok egészségügyi veszélyei jól ismertek, és nem kivétel ez alól az egykor az egészség kultikus italaként tisztelt narancslé sem. Az is közismert, hogy az üdítőitalok nagy részét mesterségesen színezik. Ezeknek a színezőanyagoknak az egészségre gyakorolt hatását rendszeresen és szigorúan ellenőrzik az illetékes hatóságok. A mértéktartás ennek ellenére nem árt, de piszkos vagy elhallgatott trükkről itt sincs szó.
Glutén a lisztalapú termékekben
A videó harmadik epizódjában egy süti szétáztatását láthatjuk, majd azt, hogy hátramarad belőle valami nyúlós anyag. A jelenet egy sokat sejtető kérdéssel (mi ez?) és egy sugalmazással (szintetikus szálak?) zárul. A válasz azonban korántsem olyan titokzatos: a szitában a glutént láthatjuk. Íme egy ismeretterjesztő videó a gluténről három percben:
Science: What is Gluten? Here’s How to See and Feel Gluten
What is gluten, and what does it mean to be cooking with gluten? See and feel gluten with this simple kitchen experiment.Watch What’s Eating Dan-Fluffy Dinner R…
A majonéz és a keményítő
A folytatásban kétféle majonéz jóddal való tesztelését láthatjuk. Az egyik majonézt – amely lilára színeződik a jód hatására – a készítők károsnak titulálják, a másikat természetesnek. Valójában azonban az alkalmazott teszt nem a termék ártalmasságát mutatja meg, hanem mindössze azt, van-e a majonézben keményítő.
A kamuméz és a genetikai memória
Hamisított mézek léteznek, de a videóban bemutatott módszer – amely még a genetikai memória koncepcióját is átvezeti a mézekre – nem alkalmas ezek leleplezésére.
A valóságban a mézek hatósági ellenőrzése ennél bonyolultabb feladat.
Az egyszeri fogyasztóknak pedig a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület útmutatója nyújthat segítséget.
Vaj Vs. margarin
A Snopes ezt a láncszemet tartja a videó leggyengébbjének: senki nem állítja ugyanis, hogy a margarin és a vaj ugyanaz a termék lenne. Így aztán az sem leplez le semmiféle élelmiszeripari trükköt, ha a két termék másképp reagál a vízzel való keverésre (vagy – visszautalva egy korábbi körlevélre – az egyiket épp elkerülik egy fotón a hangyák).
Újra a színes üdítőkről
A videó ezután egy kísérlet erejéig visszakanyarodik a szénsavas üdítők felé. Ezúttal a készítők egy szűrőn engedik át a sárga löttyöt, ami aztán másképp néz ki, mint a szűrés nélküli verzió. Sokkoló! – kiált fel ironikusan a Snopes szerzője.
Üres helyek a csomagolásban
A videó az instant ramen levesek gyártóinak leleplezését is megkísérli, amikor egy doboz szétbontásával rámutat: valójában csak a csomagolás közepén található tészta. A Snopes szerint azonban ez egy csomagolástechnikai módszer, amely arra szolgál, hogy szállítás közben ne törjenek össze a tészták, és hogy a forró víz alulról is puhítani tudja a tésztákat. (Azt viszont – tesszük hozzá már mi – egyáltalán nem meglepő, ha erre ráébredve a fogyasztó becsapva érzi magát.)
Árthatnak az antioxidánsok! De hogyan is? Eláruljuk
Miközben azt hisszük, hogy tudjuk, mire jók az antioxidánsok, csak kevesen tudják, mik is azok valójában. Az élelmiszergyártók pedig tisztában is vannak ezzel, hiszen örök sláger, hogy minél kevesebbet tudunk valamiről, annál könnyebben bevesszük a reklámszlogeneket. Kétségtelen, hogy az antioxidánsok jót tesznek nekünk. Jótékony hatásuk maximális kihasználása érdekében azonban tisztába kell tennünk néhány téves feltételezést.
És a végére még egy keményítős kísérlet
A videó végén a készítők gyakorlatilag megismétlik a majonézes kísérletet, ezúttal azonban majonéz helyett egy tejtermékkel.
Itt is “sokkoló” a tanulság: amelyikben van keményítő, az feketére színeződik, amelyikben nincs, az karamellszínűre. Az okokról fent már írtunk.
A Snopes szerzője cikkét Macbeth szavaival zárja, a fenti videót egy meséhez hasonlítva, “mit egy bolond beszél, teli hangos dagállyal, ám értelme nincs!” (angolul talán még jobban passzol az idézet: “is a tale told by an idiot, full of sound and fury, signifying nothing”).