A vándormadarak segíthetik a növényeket az éghajlatváltozás hatásaival való megbirkózásban

A vándormadarak segíthetik a növényfajokat az éghajlatváltozás hatásaival való megbirkózásban – derült ki a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmányból.

A helyhez kötött növények nem bírják követni az éghajlatváltozás tempóját

A globális felmelegedés következményeként az állat- és növényfajok számára egyre inkább a hűvösebb földrajzi szélességek nyújtanak kedvező éghajlati feltételeket, ami átrendeződésre kényszeríti az élővilágot, ahogy arról már a gleccserek olvadásáról szóló cikkünkben is szót ejtettetünk. Az állatok nagy része átvándorol a megfelelő klímájú területekre, a növényfajok túlélésének kulcsa azonban az, hogy milyen messzire tudják eljuttatni a magjaikat.

„A jelenlegi éghajlatváltozás olyan gyors ütemben zajlik, hogy sok növénynek a szokásosnál sokkal messzebbre kell eljuttatnia a magjait” – mondta a tanulmányt vezető Juan Pedro González-Varo, a Cádizi Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy a vándormadarak ebben kulcsszerepet játszhatnak, mivel több kilométeres távolságokba képesek elszállítani a magokat.

A szakemberek olyan madárfajokra fókuszálták a kutatásukat, amelyek gyümölccsel táplálkoznak és széthordják a magokat. Az eredményeiket az érintett növények gyümölcshozásának idejére és a madarak vándorlási mintáira alapozták – olvasható a Nature-ben. Európa-szerte 13 erdős vidéket vizsgáltak, 46 madár- és 81 növényfaj közti 949 interakciót tanulmányozva.

A vándormadarak segítenek a növényeknek a túlélésben

Az érintett területeken élő növények mindössze 35 százalékának a magjait szórják szét a tavasszal északra vándorló madarak. Ezzel szemben a 86 százalékuk magjait juttatják el a madarak ősszel a melegebb területekre. (A két arány azért nem 100 százalék, mert bizonyos növények magjait tavasszal északra és ősszel délre is elviszik a madarak.)

Ahhoz, hogy egy növényfaj magjait az északra vándorló madarak széthordják, február és április között kell gyümölcsöt hoznia. Az ilyenkor gyümölcsöt hozó növényeknek nagyon hosszú a gyümölcstermő periódusa, ilyenek a borókafenyők vagy nagyon késői, mint a vadborostyáné

– jegyezte meg González-Varo. Noha az összes európai vándormadár ugyanazt az irányt követi (tavasszal északra, ősszel délre repül), a tanulmány azt mutatja, hogy az úgynevezett palearktikus fajok – a Közép-Dél-Európában vagy Észak-Afrikában telelő madarak – juttatják el a legnagyobb eséllyel az európai növényeket a hidegebb földrajzi szélességekre.

„Megállapítottuk, hogy a hidegebb területeket célzó, északi irányú szétszórást csak kis számú vándormadárfaj végzi, amelyek egy részére fenyegetést jelent a vadászat” – jegyezték meg a szakemberek.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból